A háttérben az állhat, hogy 2017. december 31-én megszûntek azok a számlák, amelyeket a 2012-es gyûjtõévben indítottak. Bár a pénzügyi szolgáltatók úgy tapasztalták, hogy sokan viszik tovább az adókedvezménnyel támogatott megtakarítást új TBSZ-re, a jelek szerint ezt az év elsõ negyedében még csak kevesen tették meg.

A jegybanki adatok azt mutatják, hogy 3000-3500 körül lehetett az elsõ három hónapban megnyitott új TBSZ-ek száma. A gyér érdeklõdés hátterében az állhat, hogy gyengén indult az év a tõkepiacokon, azok a befektetõk, akik korábban értékpapírban tartották a pénzüket, valószínûleg kivárnak, és inkább bankbetétben parkoltatják a megtakarításukat.

A jegybank adatai szerint március volt az elsõ olyan hónap, amikor a háztartások bankbetétállománya átlépte a 8 ezer milliárd forintos lélektani határt, és az elsõ három hónapban a lakosság több mint 210 milliárd forintnyi friss megtakarítást helyezett el a bankszámláin. Ezek döntõ része persze látra szóló betétbe került, nem kötötték le, ez is jelzi, hogy a kisbefektetõk vélhetõen a megfelelõ pillanatra várnak, hogy visszatérjenek az értékpapírpiacra.

A háztartások értékpapír-állománya az elsõ negyedév végén 9687 milliárd forint volt, ami történelmi rekordnak számít, a növekedés üteme azonban az idén a korábbihoz képest lassabb lett.

Az értékpapír-megtakarítások körülbelül negyede van tartós befektetésben, TBSZ-eken 2475 milliárd forintot kezeltek, ami csaknem 60 milliárd forinttal kevesebb a 2018 véginél. Az idén a tartós befektetések értékesítése a bankoknak ment jobban, a náluk lévõ számlák száma csaknem háromezerrel nõtt január óta, március végére megközelítette a 243,5 ezret, a brókercégeknél 101 ezer körül stagnált a számuk.

Mind a bankoknál, mind a brókercégeknél csökkent a TBSZ-eken lévõ megtakarítások mennyisége, ami a tõzsdék esésével is magyarázható.