A jelenlegi adókulcs a csökkentett áfa-körbe tartozik, ugyanakkor az Európai Unió 28 tagállamában az átlagos áfa-kulcs 10,98 százalék. Huszonnégy tagállamban alacsonyabb kulcs van érvényben a szálláspiacon, mint Magyarországon – mondta Könnyid László. Azt is hozzátette, hogy a nemzetközi versenyképességünk múlik azon, mekkora adótétel terheli a turisztikai szolgáltatásokat.

A szálláshely-szolgáltatás bevételeinek kétharmada devizabevétel. A nemzetközi versenyben a bruttó szobaár számít, az áfa ugyanis nem visszaigényelhetõ tétel, ezért a szálláshely-szolgáltatás mint exportszolgáltatás forgalmi adója külön elbírálást érdemel a kormány adóstratégiájában, mivel itt a forgalmi adó mértéke az exportot gátolja – mondta az elnök.

Könnyid László felidézte, hogy az ágazat teljesítménye jól mérhetõ, az elmúlt idõszakban folyamatos, 10 százalék körüli bõvülést mértek a vendégéjszakák terén, és elindult egy régóta várt átlagár-emelkedés is, de régiós szinten van még mit behozni. Kiemelkedõ a javulás valamennyi szállodaimutató-számban, de Budapest a kelet- és közép-európai régió öt fõvárosát vizsgálva (Budapest, Bécs, Prága, Pozsony, Varsó) az egy kiadható szobára jutó árbevétel (REVPAR) alapján a 4. helyen áll.

A szövetség modellezte, miként alakult volna a fõváros és az ország teljesítménye 2018 elsõ négy hónapjában, ha a jelenlegi 18 százalék helyett 5+4 százalék lett volna az áfa: a 9 százalékos áfával a nettó átlagár Budapesten idén január és április között a tényleges 75,1 euró helyett 81,3 euró, míg a nettó REVPAR a tényleges 51,1 euró helyett 55,3 euró lett volna. Ezzel a 2. helyre léptünk volna a versenyképesség szempontjából, megelõzve Prágát, Varsót, Pozsonyt, s csupán Bécs lett volna elõttünk.