A hazai lakosság egészségügyi kiadásainak jelentõs részét a gyógyszerek költsége teszi ki, ennek az egy fõre jutó átlagos havi nagysága 3874 forint volt tavaly a Központi Statisztikai Hivatal összesítése szerint. E költségek 59,1 százalékát vényköteles, patikában vásárolt készítmények adják, 15,4 százalékát pedig a vitaminok, gyógykészítmények, gyógyteák és gyógyvizek.

Egészségügyi kiadása a háztartások csaknem négyötödének volt, ezek a költségek a családok fogyasztási kiadásának a 4,7 százalékát tették ki. Ez az arány nem változott az elõzõ évhez képest, de az összeg nagysága a 2016-os 3605 forintnál kétszáz forinttal nagyobb.

Látás- és hallásjavító eszközökre az egészségüggyel kapcsolatos kiadások 8,8 százalékát, orvosi és fogorvosi ellátásra 9,4 százalékát adta ki a lakosság, paraszolvenciára 3,9 százalékát.

A magyar egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, kiadásainak csupán kétharmada származik állami forrásokból, miközben az uniós átlag csaknem 80 százalék – derül ki az Európai Bizottság Magyarországról készült egészségügyi országprofiljából. A hazai egészségügyi kiadások jóval az uniós átlag alattiak, ráadásul a különbség az utóbbi évtizedben nõtt.

Az állam 2015-ben egy hazai lakos egészségügyi kiadásaira átlagosan 1428 eurót költött, ami alig több, mint a fele a 2797 eurós uniós átlagnak. Részben a zsebbõl fizetett kiadások magas szintje okozza, hogy viszonylag magas, 7,4 százalékos azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek katasztrofális egészségügyi kiadással szembesülnek, de ez az arány az alacsony jövedelmû háztartások körében 25 százalék felett volt.