A közelmúlt válságos helyzetei, mint pl. a 2009-es H1N1-járvány, a 2010-es vulkáni hamufelhõ és a 2011-es E. coli-járvány kitörése során szerzett tapasztalatokra építve a Bizottság az ilyen válsághelyzetekre való felkészültség fokozását és a válságok kezelését biztosító eszközök megszilárdítását javasolja.

A fõbb javasolt intézkedések a következõk:

• a fertõzõ betegségekre alkalmazott meglévõ koordinációs mechanizmust minden biológiai, vegyi vagy környezeti eredetû egészségügyi veszélyre ki kell terjeszteni,
  
• meg kell szilárdítani az Egészségügyi Biztonsági Bizottság szerepét,
  
• meg kell erõsíteni a válságkezelési felkészültséget, pl. oltóanyagok közös vásárlásának lehetõvé tételével,
  
• lehetõvé kell tenni az „egészségügyi vészhelyzet” európai szintû kihirdetését, hogy ilyen esetben hamarabb hozzá lehessen férni a gyógyszerekhez,
  
• ha a válsághelyzet számos halálesettel jár, és a nemzeti intézkedések nem tudják megakadályozni a betegség terjedését, európai szintû vészhelyzeti intézkedéseket kell közösen kidolgozni.

John Dalli egészségügyi és fogyasztópolitikai európai biztos a következõket mondta: „Mai globalizált társadalmunkban, amikor a személyek és áruk folyamatos mozgásban vannak, a betegségek órák leforgása alatt elterjedhetnek Európában és az egész világon. Az Európai Uniónak és tagállamainak ezért tökéletesen koordinált közös fellépésre kell felkészülnie, hogy megakadályozhassa a betegség terjedését. A ma elfogadott javaslat segítségével egész Európában hatékonyan meg tudjuk védeni polgárainkat az egészségügyi veszélyek széles körétõl.”

Bizonyos biológiai, vegyi és környezeti tényezõk komoly egészségügyi veszélyeket jelenthetnek, amelyek több országot is érintenek. Ezek a veszélyek olyan betegségek formájában jelenhetnek meg, amelyek emberrõl emberre terjednek – pl. az influenza, az élelmiszer eredetû, illetve a szennyezett víz okozta betegségek, mint a botulizmus, az E. coli-fertõzés –, vagy amelyek szélsõséges idõjárási viszonyok, pl. hõhullám vagy hidegfront miatt alakulnak ki. Az Európai Unióban az utóbbi években több ilyen válsághelyzet alakult ki.

A Bizottság javaslata az 1998-ban létrehozott fertõzõbetegség-figyelõ és gyorsreagáló rendszerre építve olyan intézkedéseket terjeszt elõ, amelyek az EU-ban megerõsítik a több tagállamot érintõ, komoly veszélyekre adott válaszkészséget.

Egészségügyi válsághelyzetek

Az Európai Bizottság az egészségügyi válsághelyzetek kezelésére komoly kapacitásokat fordít, valamint különbözõ politikákat, mechanizmusokat és eszközöket dolgozott ki a több országot érintõ súlyos egészségügyi veszélyek elhárítására. A fenyegetés jellegétõl függõen a körülményekhez igazított szakpolitikák léptek mûködésbe, pl. a polgári védelem, a jogérvényesítés vagy a támogatási struktúrák területén.

Mostanáig azonban a több tagállamot érintõ, különbözõ komoly egészségügyi veszélyeket uniós szinten nem kezelték következetesen. A biológiai, vegyi és környezeti eredetû veszélyeket nem kezelik ugyanúgy, mint a fertõzõ betegségekbõl adódóakat.

Ez a javaslat a jelenlegi struktúrákra épül, és a következõ módon erõsíti meg õket:

1. Kiterjeszti a fertõzõ betegségekre alkalmazott kockázatértékelést és koordinációs mechanizmust minden biológiai, vegyi vagy környezeti eredetû egészségügyi veszélyre.

Ahhoz, hogy egészségügyi válsághelyzetben korlátozni lehessen a veszély terjedését és egészségügyi hatását, valamint hogy a polgárok naprakész információkhoz és tanácsokhoz juthassanak, különösen fontos tudni, hogy milyen jellegû a veszély, hogyan terjed, milyen gyorsan és milyen széles körben. A fertõzõ betegségek járványügyi felügyeletére már mûködik egy hálózat, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Betegségmegelõzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és a nemzeti hatóságok hoztak létre. Az új javaslattal ez a szakértelem több tagállamot érintõ, más súlyos egészségügyi veszély esetén is igénybe vehetõ. Ha ilyen fenyegetés állna fenn, a hálózatokat ad hoc jelleggel fel lehet állítani, hogy az érintettek információcserét folytathassanak, felmérjék a kockázatokat, és egyesítsék szakértelmüket.

2. Megerõsíti az Egészségügyi Biztonsági Bizottság szerepét, hogy hatékonyabban lehessen koordinálni az egészségügyi veszéllyel szembeni intézkedéseket.

2001-ben a terrortámadásokat követõen, illetve miután az Egyesült Államokban szándékosan lépfenetoxinokat terjesztettek el, az EU egészségügyi miniszterei létrehozták az EU Egészségügyi Biztonsági Bizottságát. Azóta ez a Bizottság támogatja az uniós szintû közegészségügyi válsághelyzetekre adott válaszok koordinációját: összehangolja a több tagállamok érintõ, komoly egészségügyi veszélyek kockázatelemzését és kezelését. A javaslat formálissá teszi az említett bizottságot, és szélesebb körû funkciókkal látja el: e testület feladata például, hogy az egészségügyi biztonsággal kapcsolatos politikai és technikai kérdésekrõl tanáccsal lássa el a tagállamokat és a Bizottságot.

3. A válsággal szembeni felkészültség megszilárdítása

A válsághelyzetek megszüntetéséhez elengedhetetlen, hogy legyen egy felkészültségi terv a teendõkrõl. A Bizottság javaslata elõírja, hogy minden tagállam a többi tagállammal együttmûködve koordinálja nemzeti felkészültségi és reakcióterve kidolgozására, megerõsítésére és fenntartására irányuló törekvéseit. Ezekben a tervekben szerepelnek pl. az egészségügyi ellenintézkedések könnyebb igénybevételét elõsegítõ intézkedések, valamint a más fontos ágazatokkal való koordináció. A tagállamoknak figyelembe kell venniük a Bizottság mint a folyamat koordinátora által elõterjesztett iránymutatásokat. Ezek az iránymutatások az egészségügyi intézkedésekre vagy a nyilvánossággal folytatott kommunikációra vonatkozhatnak. A javaslat alapot biztosít az oltóanyagok közös önkéntes vásárlásához és más egészségügyi ellenintézkedéshez is az érdekelt tagállamok számára.

4. Lehetõvé teszi „egészségügyi vészhelyzet” európai szintû kihirdetését, hogy ilyen esetben a (válsághelyzet felszámolásához szükséges) gyógyszerekhez hamarabb hozzá lehessen férni.

A javaslat szerint ha egy oltóanyaggal megelõzhetõ vagy gyógyszeresen kezelhetõ életveszélyes betegség gyorsan terjed Európában, és az Egészségügyi Világszervezet még nem hirdetett vészhelyzetet, az EU európai egészségügyi vészhelyzetet nyilváníthat ki kizárólag azért, hogy az új gyógyszereket gyorsabban lehessen engedélyezni, vagy egy gyógyszer javallatát meg lehessen változtatni. A jelenlegi uniós jogszabályok értelmében az Európai Bizottságnak meg kell várnia, hogy a WHO minden kontinensen nemzetközi vészhelyzetet hirdessen. Ez a rendelkezés azokra a helyzetekre vonatkozik, amikor egy adott betegség Európában terjed (nem az egész világon), és gyógyszerrel életeket lehet menteni.

5. Európai szintû vészhelyzeti intézkedések

A javaslat értelmében rendkívüli vészhelyzetben, amikor nagy arányú a halálozás vagy a kórházba jutottak száma, és a tagállamok intézkedései nem bizonyulnak elegendõnek a terjedés megfékezésére, a Bizottság európai szintû vészhelyzeti intézkedéseket fogad el, pl. a járvány elkülönítésével vagy a fertõzött polgárok vizsgálatával kapcsolatban.