Lancz Róbert, a Doktor24 ügyvezetõ igazgatója szerint a lakásrendelõket fokozatosan felváltják a magánrendelõ-komplexumok, hiszen az egyre keresettebbé váló privát járóbeteg-ellátás csak így valósítható meg professzionális módon. A szakember a piac kifehéredése és a hálapénz fokozatos eltûnése mellett az orvosok és egészségügyi dolgozók hiányának fokozódására és a szakrendelési árak növekedésére számít.

Folyamatosan bõvül a kereslet Magyarországon a magánegészségügyi szolgáltatások iránt: az egészségügyi piackutatással foglalkozó Szinapszis Kft. felmérése szerint 2014-ben a budapestiek 49%-a, 2016-ban már 60%-a vett igénybe magánellátást. Szintén fontos trend, hogy a magasabb jövedelemmel és felsõfokú végzettséggel rendelkezõk mellett egyre több átlagos - havi 90-150 ezer forint közötti - jövedelmi csoportba tartozó páciens fordul meg a magánszolgáltatóknál. Nem meglepõ, hogy a befektetõk is egyre nagyobb számban kapcsolódnak be, akik jelentõs összegeket szánnak fejlesztésekre és kapacitásbõvítésre.

A privát egészségügyi ellátás fejlesztési stratégiája a kezdetektõl fogva a piaci igények mentén szervezõdött, épp ezért az elmúlt 1-2 évben a járóbeteg-szakellátásban több 100 millió forintos fejlesztést hajtottak végre, számos felvásárlás történt, új magánrendelõ-komplexumok nyíltak, és több intézményben kapacitásbõvítést hajtottak végre.

"Ugyanúgy, ahogy a nagyobb bevásárlásokat is üzletközpontban végezzük, gyógyulni, vagy szûrésre is szívesebben járunk korszerû, sokszakmás komplexumokba. Kényelmes környezetet, gyorsaságot, profizmust várunk, és azt, hogy egyetlen látogatással a legtöbb vizsgálatot kapjuk. Ezt a kis rendelõk nem tudják teljesíteni" - mondta el a Portfolio-nak Lancz Róbert, a Doktor24 ügyvezetõ igazgatója, aki hozzátette, hogy a cégcsoport is ezért nyitotta meg egészségközpontját a Váci úton, közel 1500 négyzetméteren, 25 rendelõhelységgel.

Az egyik elsõ jelentõs felvásárlás a magánegészségügyi szektorban a három vállalat összeolvadásával létrejött Doktor24 csoporthoz fûzõdik, amelynek alappillére a 2006-ban megalakult WorCare Kft. volt. 2015-ben az Oxivit privát egészségügyi ellátó csatlakozott a csoporthoz, 2016 óta pedig a foglalkozás-egészségügyi tevékenységekre fókuszáló Medicina megvásárlásának köszönhetõen, mára a Doktor24 több mint 1500 vállalat közel 150 ezer munkavállalójának egészségügyi ellátását végzi. Az elmúlt években tehát két jelentõs akvizíciót bonyolítottak le, és jelenleg is nyitva tartják a szemüket, keresve a potenciális felvásárlási lehetõségeket, a további bõvülés érdekében, nem csak a foglalkozás-egészségügyi területen, hanem a teljes magánegészségügyi szektorban.

"Évekig a szûrés-megelõzés, illetve a foglalkozás-egészségügy volt a fókuszban, ma már több mint 20 szakterületen gyógyítunk is" - tette hozzá az ügyvezetõ igazgató. Az, hogy egyre nagyobb tere van az egészségügyi ellátásban a magánszektornak - és azon belül is a járóbeteg-ellátásnak - alapvetõen 3 ügyfélcsoportnak köszönhetõ: 

• Vállalati ügyfélkör: ebben az esetben a vállalat biztosít egészségügyi szolgáltatást a munkavállalóinak; 
• A biztosítói láb: egyre nagyobb szerepet kapnak a biztosítók a növekvõ egészségbiztosítási piacnak köszönhetõen; 
• A magánügyfélkör: közvetlen megkereséssel, magánemberként érkeznek a magánintézményekbe, nem pedig biztosítón vagy munkáltatón keresztül.

Mindhárom láb erõsödött az elmúlt években. Lancz Róbert kiemelte, hogy a biztosítóknak is komoly szerepük van a piacon zajló átalakulásban. A páciensek szokásai is változtak: korábban az volt a jellemzõ gyakorlat, hogy a magánegészségügyben elvégzett szûrések után - például a gyógykezelés idejére - visszatértek az állami rendszerbe. Ezért volt eddig inkább a szûrésen és a megelõzésen a hangsúly, a privát járóbeteg-ellátás pedig rendkívül szétaprózódottan mûködött, fõleg lakásrendelõkben. A páciensek szokásai mellett az igényeik és elvárásaik is változtak, egyre inkább ügyfélként tekintenek magukra. Minõségi kiszolgálást, patika tisztaságú, tágas és kényelmes tereket várnak, és azt, hogy soha ne kelljen várakozniuk.

"Az árakat megfizethetõ szinten tartjuk. Ha a hálapénz összegét hozzáadjuk az elvesztegetett munkaórák költségéhez, már egyáltalán nem biztos, hogy az állami szolgáltatás olcsóbb" - véli Lancz Róbert.

Mivel az egészségügyi intézmények a magánszektorban szolgáltatóként mûködnek, elkerülhetetlen figyelmet fordítani a márkaépítésre, aminek alapja ebben az esetben a megbízhatóság kommunikálása. Ebben segít a magánszolgáltatók tavaly létrehozott érdekképviseleti szervezete, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete, amelynek tagjai a legnagyobb magánkórházak, szolgáltatók, ennek egyik alapító tagja a Doktor24.

Az egyesület Minõsített magánegészségügyi szolgáltató elnevezéssel védjegyet hozott létre, amely arról informálja a betegeket, hogy egy szolgáltató megfelel a betegbiztonsági követelményeknek, és etikusan mûködik. A védjegy megszerzéséhez és megtartásához a jelentkezõknek évente független szakmai auditorok által elvégzett tanúsítási folyamaton kell sikeresen átesniük, amely során kizáró ok többek között a hálapénz elfogadása és a számlaadás elmulasztása.

A védjegy birtoklása komoly versenyelõnyt biztosít majd a magánegészségügyi piacon, és nagyban hozzájárul az intézmények brandépítési tevékenységéhez, hiszen helyettük fog beszélni. A piac bõvülésének alapvetõ feltétele a szolgáltatói hitelesség növelése, amivel kapcsolatban a védjegy bevezetésén kívül más teendõk is vannak. A Primus becslése szerint a magyar magánegészségügyi piac mérete 300 milliárd forint, aminek mintegy egyharmada, vagyis legalább 100 milliárd forint adófizetés nélkül, a szektor szürkezónájában csapódik le.

Lassú folyamat lesz a kifehéredés, aminek a kulcsa az egyesület és a nagyobb magánintézmények szerint a számlaadási kötelezettség lehet. Ez azért is szükségszerû, mert a betegek az ellátás minõségére is garanciát kapnának, javítva a betegbiztonságot. A lakásrendelõk visszaszorulása is segíti a kifehéredést, ahogy a páciensek tudatosabbá válása is, hiszen egyre többen elvárják, hogy számlát kapjanak, illetve legyen lehetõségük bankkártyával vagy egészségkártyával fizetni.

A Szinapszis felmérése szerint a legtöbben azért veszik igénybe a magánellátást, mert hosszúak a várólisták az állami rendszerben, és hálapénzt kell fizetni azért, hogy megfelelõ ellátást kapjanak. Az egyetlen probléma, hogy hiába fizetnek a magánorvosnak, attól a TB-járulékot is fizetik, márpedig a többség úgy van vele, hogy azért fizet az OEP-nek, hogy ne kelljen még egyszer fizetni máshol. Lancz Róbert szerint a jövõben az állami ellátás minõsége is javulni fog, de mivel robosztus rendszerrõl van szó, idõigényes lesz a folyamat. A legnagyobb problémát - legyen szó magán- vagy közfinanszírozott intézményrõl - a humánerõforrás krízis jelenti, hiszen a folyamatos a szakember-elvándorlással a jövõben is számolni kell.

"A szakemberhiány miatt a bérek emelkedése várható, ennek hatékonyság-javítással igyekszünk ellent tartani. Míg jelenleg a Doktor24-nél 18-20 ezer forintba kerül általában egy vizsgálat, a piacon már ma sem ritka a 25-30 ezer forintos vizsgálati díj egy szakrendelésért, ez 1-2 éven belül 30-40 ezer forint közötti sávba emelkedhet. Az árnövekedés pedig nehezíteni fogja a szolgáltatásokhoz való hozzájutást bizonyos rétegek számára, ezen pedig a biztosítók növekvõ szerepvállalása segíthet" - mondta az ügyvezetõ igazgató -, aki hozzátette, hogy a magánintézmények kialakult márkája nemcsak a klienseket vonzza, hanem az orvosokat is, akik egyre nagyobb számban hagyják el az állami egészségügyi rendszert vagy akár a kisebb saját rendelõiket, és mennek át a magánfinanszírozású komplexumokba, nagyobb praxisközösségekbe. Utóbbiak orvosi szemmel is kényelmesebbek, hiszen a recepció, az eszközök, az informatikai háttér és a felépített brand is biztosított, így az orvosnak gyakorlatilag "csak" meg kell jelennie a rendelésén és elvégezni az ellátást, valamint helyben tud konzultálni azonnal más szakterületek orvosaival.