A szakember szerint nagyon fontos, hogy az új, akár NEAK 2-nek nevezett biztosítás ne váljon el az állami egészségbiztosítás rendszerétõl. Kiss Zsolt véleménye szerint olyan rendszert kell kialakítani, amely nem csak a tehetõsek vagy csak a szegények biztosítási rendszere, hanem mindenki számára egyformán elérhetõ.

„A jövõ évi költségvetési törvény javaslata szerint 104 milliárd forinttal több forrás állhat a NEAK rendelkezésére” – mondta Kiss Zsolt. Mint hozzátette, az egészségbiztosító egyenletesen növekvõ fázisban van, de a forráselégtelenség folyamatosan visszatérõ probléma.

Bodrogi József egészségügyi közgazdász egyetértett, és azt mondta, hogy Magyarországon olyan egészségügyi ellátórendszert kell kiépíteni, amelyben a források tartósan és kiszámíthatóan rendelkezésre állnak. Jó hírként értékelte, hogy a foglalkoztatottság emelkedése révén nõttek a járulékbázisú finanszírozáshoz köthetõ források is – ezzel szemben azonban a vállalkozások által fizetett szociális hozzájárulási adó csökkentése százmilliárd forint kiesést okoz a rendszernek.

A NEAK potyautasairól Bodrogi József elmondta, hogy 400 ezer fõ jogviszonya rendezetlen, emiatt is körülbelül 20 milliárd forint hiány keletkezik a NEAK-nál, ha pedig a baleseti adó is kiesik a rendszerbõl, az újabb 168 milliárd forint mínuszt fog jelenteni.

A közgazdász kiemelte, hogy a hazai vállalkozások hat éve adó- és járulékmentesen biztosíthatnak egészségpénztári megtakarítást munkavállalóiknak, de a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint eddig csak 12,4 milliárd forintot fizettek be. Összehasonlításként említette, hogy a hazai természetbeni egészségügyi ellátás éves költsége 1600 milliárd forint.

A forráselosztás problémájáról Bod­rogi József azt mondta, 2010 óta több mint 300 milliárd forint került a fekvõbeteg-ellátásba adósságkonszolidáció és mûködési többlet címén, ami óriási összeg.