A lakások drágulása visszafogottabbá vált a fõvárosban, a vevõk alkupozíciója pedig kis mértékben javult. Hasonló a helyzet az ország többi nagyvárosában is. Az ingatlanhirdetési portál az oldalon hirdetõ magánszemélyektõl az eladást követõen mindig megkérdezi, hogy mennyiért kelt el a meghirdetett ingatlan, így 2018-ban több ezer tranzakció alapján körvonalazódott az átlagos alku mértéke. A fõvárosban az idén átlagosan 3 százalékot lehetett alkudni az eladásra kínált használt lakások árából, ami összegszerûen 1,07 millió forintot jelentett. Kerületenként azonban nagyok az eltérések, nem meglepõ, hogy a legnagyobb alku a legdrágább V. kerületet jellemezte, ahol ennek mértéke az 5 százalékot is meghaladta.

Az áralku alatt azt értjük, amikor az eladó és a vevõ az adásvétel elõtti utolsó tárgyalás során kialakítja a mindkettejük számára elfogadható árat. Ezt megelõzõen azonban gyakori, hogy az eladó - az alacsony érdeklõdés hatására - több lépésben is csökkenti az eredeti elképzelése szerinti kínálati árat, így a hirdetési oldalakon szereplõ ár és a megvalósult tranzakciók ára között az átlagos alkunál nagyobb különbség is lehet.

A megyei jogú városokban az ingatlan.com adatai szerint a tégla- és panellakások áraiból átlagosan 3 százalékot, közel 600 ezer forintot engedtek az eladók, a családi házak esetében pedig majdnem 7 százalékos volt az átlagos alku mértéke, ami 1,7 millió forintos árengedménynek felel meg. 

Ahogy a budapesti kerületek esetében, a megyei jogú városok közötti is vannak jelentõs eltérések az alkupozícióban. Míg Egerben és Zalaegerszegen az utóbbi idõben nem nagyon tudtak a vevõk alacsonyabb árat elérni a tégla lakások esetében, addig Salgótarjánban átlagosan több mint 6 százalékot is engedtek az árból az eladók. Az alku ellenére is voltak azonban kiugróan drága tranzakciók.

Idén, az Otthon Centrum által értékesített ingatlanok 0,75 százaléka kelt el 100 millió forintnál magasabb értéken, amelyek döntõ részben Budapesten valósultak meg. A fõvárosban a nagyértékû, 100 millió forintnál drágább ingatlanok harmada a II. kerületben kelt el. Míg a II., XII. és a XI. kerületben történt a legdrágább adásvételek több, mint fele , az V. kerület önmagában 10 százalékkal részesedett. A fõváros többi kerületében elszórtan volt jellemzõ egy-két ilyen, vagy ezt az értékhatárt megközelítõ adásvétel.

Luxusban is van különbség Budapest és a vidék között. Míg a cégnél regisztrált két legdrágább vidéki tranzakció fajlagos ára 600-700 ezer forint körül alakult (egy budaörsi 708 ezer és egy siófoki 665 ezer forintos négyzetméterár) addig Budapesten az új építésûek esetében 1 millió forintos négyzetméterár felett is gazdára találtak lakások.