A megszüntetéshez vezetõ eljárások között immár több mint 51 százalékos a kényszertörlések aránya. A kényszertörlések arányának növekedése elsõsorban a felszámolások rovására történik, a vizsgált idõszakban csupán 24 százalék volt a felszámolás aránya.

A felszámolások további visszaszorulása egyrészrõl jó hír, hiszen közvetett módon azt jelzi, hogy az aktív, de számláikat fizetni nem tudó cégek aránya csökkent, vagy legalábbis ritkábban jutnak el eddig a felszámolási fázisig az üzletfelek. A képet azonban árnyalja az a tény, hogy a felszámolások során a hitelezõi követelések behajtása sokszor évekig tartó, bizonyos esetekben közel lehetetlen feladat. A követelés bejelentések és felszámolás indítások így egyszerûen operatív okok miatt is csökkenhetnek, hiszen a hitelezõi igénybejelentéseknek egyes esetekben magasabb a költség és idõ vonzata, mint a várható behajtható összeg. Az így sorsára hagyott vállalkozásoknál elõbb-utóbb természetesen valamilyen hatósági kényszerintézkedés következik be.

A kényszertörlések felfutását egyrészrõl tehát a vállalati szektorból indított felszámolások csökkenése indukálja, másrészrõl a hatósági aktivitás növekedése. A kényszertörlések hosszú távú trendjét nézve látványosan kirajzolódik, hogy a 2014-2015-ös csúcsidõszakot ugyan még nem érik el a számok, mindenesetre egyértelmûen második fénykorában van az eljárástípus – mondja az Opten szakértõje.

Az Opten Cégfluktuációs Index (az adott idõszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az idõszak elején rendben mûködõkéhez) második negyedévre vonatkozó értéke átlagosan 10-11 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált idõszak alatt az Opten CFI Zala, Vas és Baranya megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Pest és Hajdú-Bihar megye produkálta.

A cégtörlések mellett a cégalapítási szám már-már stabilitást jelez. 2014 második negyedéve óta gyakorlatilag minden negyedévben 6000 körül volt a cégalapítások száma, és 2018 második negyedéve sem hozott meglepetést. Hogy ez mennyire nevezhetõ egészségesnek, azt nehéz eldönteni. Az új cégek magas száma jelzi, hogy zajlik az élet a vállalati szektorban, ugyanakkor az új cégek döntõ többségében korábbi cégekhez köthetõk, tehát sokszor ugyanazok a szereplõk jelennek meg újra, magas fluktuációt és bizonytalansági tényezõt plántálva a cégvilágba. Összességében ugyanakkor egészségesebb a helyzet mint 2014 elõtt, amikor évente 40-50 ezer cég jött létre, jelentõs részük komolyabb üzleti terv nélkül és rendkívül rövid várható élettartammal.