Az élelmiszer- és élelmiszer jellegû vegyes kiskereskedelmi üzletekben 5,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,1 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. 2018. január–májusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 7,1 százalékkal nagyobb volt az elõzõ év azonos idõszakinál.

Meghaladta az elemzõi várakozásokat a kiskereskedelmi forgalom májusi bõvülése; az MTI-nek nyilatkozó szakértõk további növekedésre számítanak, ami az év második felében lassulhat. Virovácz Péter, az ING Bank vezetõ elemzõje szerint egyelõre nincs ok azt gondolni, hogy a fogyasztás lendületét bármi megtörhetné. A munkaerõpiac erõsödik, így a szakértõ az idei év egészében a kiskereskedelmi forgalom átlagosan 7 százalék feletti bõvülésére számít.

Horváth András, a Takarékbank elemzõje úgy látja, hogy a tavalyi növekedést az idén gyorsabb, 6,2 százalékos bõvülés követheti, ami érdemben hozzájárulhat a GDP növekedésének gyorsulásához is. A minden ágazatban jelentkezõ munkaerõhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti – tette hozzá.

Németh Dávid, K&H Bank vezetõ makrogazdasági elemzõje arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben bekövetkezett forintgyengülés hatással lehet a kiskereskedelmi forgalomra. Ha tartósan gyenge marad a forint, akkor az üzemanyagok ára hosszabb távon magasabb árszinten maradhat, és az importált termékek ára is emelkedhet. Emiatt a lakosság átrendezheti a fogyasztását, ami lassíthatja a kiskereskedelmi forgalom növekedését – hangsúlyozta.