A Swiss Re Intézet tanulmánya szerint az árvízvédelmi intézkedések, például a gátak, gátak és árvízkapuk pénzügyi haszna akár tízszeresen is meghaladhatja a katasztrófa utáni újjáépítés költségeit.
A Swiss Re Institute szerint a természeti katasztrófák okozta gazdasági veszteségek 2023-ban a becslések szerint elérik a 218 milliárd fontot, ebből 40 milliárd fontot az árvizek miatt. A veszteségek valószínűleg növekedni fognak, mivel az éghajlatváltozás fokozza a szélsőséges időjárási eseményeket, miközben a városok gyors ütemű terjeszkedése megnövelte a magas kockázatú területeken található vagyontárgyak értékét.
A Swiss Re Institute tanulmányt készített, amelyben összehasonlította a kiválasztott árvízi alkalmazkodási intézkedések gazdasági hasznát és költségarányait. Az intézet szerint ez az érték iránymutatásul szolgálhat a beruházási döntésekhez, és segíthet azonosítani a legjobb árvízvédelmi alkalmazkodási módszereket, amelyekkel biztosítható egy közösség gazdasági stabilitása, biztonsága és ellenálló képessége.
Veronica Scotti, a Swiss Re közszektorbeli megoldásokért felelős elnöke elmondta: „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba, például az árvízvédelmi felkészülésbe történő beruházások nemcsak a gazdasági stabilitást segítik elő és munkahelyeket teremtenek, hanem az emberek biztonságát is. Mégis krónikus alulfinanszírozottság tapasztalható. Ezért kulcsfontosságú megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a magántőke az éghajlatváltozási projektekbe áramolhasson, és ezzel egyidejűleg optimalizálni kell az állami források felhasználását. Az alkalmazkodási intézkedések előnyeinek számszerűsítése kulcsfontosságú lépés a köz- és magánszféra beruházásainak megkönnyítése és végső soron a hatalmas finanszírozási rés megszüntetése felé.”
A jelentés szerint a szürke infrastruktúra, például a gátak és gátak, rendkívül hatékonyan csökkentik a part menti árvízkárokat. Globális szinten ezek előnyei két-hétszeresen, az árvízveszélyes területeken pedig akár tízszeresen is meghaladhatják a költségeket. A tanulmány szerint az optimális szabványoknak megfelelően megépített szerkezetek 60-90%-kal csökkenthetik az árvízkárokat, különösen a sűrűn lakott területeken. Kevésbé lakott területeken a természetalapú megoldások, például a gátak szigetének helyreállítása vagy a part menti növényzet hasonlóan hatékony lehet.