A tanulmány, amelyben 1000 európai vett részt, a következõ eredményeket hozta:

• az emberek 63 százalékát stresszelik az adatlopásokról szóló híradások;
• 72 százaléknak terhes a különbözõ jelszavak megjegyzése;
• 70 százalék stresszt érez, amikor készülékeik védelmérõl van szó;
• 62 százalékot nyomasztja az érzékeny adatok növekvõ mennyisége.

Ezek a stresszszintek nem indokolatlanok; a fogyasztók 59 százaléka számít valamilyen kiberbiztonsági problémára az elkövetkezendõ 12 hónapban és jogos az aggodalom, hiszen 54 százalékuk esett a kiberbûnözés áldozatául az elmúlt 5 évben.

Boris Charpentier, francia pszichológus és coach így nyilatkozik: "a kiberbûnözésrõl és áldozataik tapasztalairól beszámoló médiamegjelenések tudatosabbá teszik az embereket a rájuk leselkedõ kockázatokról és, ahogy a fenyegetettség egyre elterjedtebbé válik a mindennapi életben, még könnyebb az embereknek belátni, hogy milyen hatással lehet rájuk egy lehetséges feltörés. Ez növeli a kortizol szintet, ahogy a veszélytõl való félelem nyomasztóvá válik és stresszhez vezet. Ezért bármilyen feltörés, legyen annak célpontja állami intézmény vagy cég, azt jelenti, hogy a bizonytalanság és sebezhetõség érzése megemelkedik."

A Kaspersky Lab arról kérdezte az embereket, hogy mely alkalmazásokban bíznak a legkevésbé adatvédelem szempontjából, és az eredmények azt mutatták, hogy a közösségi hálózatok (32%) és az üzenetküldõ alkalmazások (25%) a legkevésbé megbízhatóak. A képmegosztó, telekocsi és zene appok megbízhatóbbnak tûnnek: az emberek kevesebb, mint 10 százaléka mondta, hogy nem bízná rájuk adataikat, annak ellenére, hogy ebben az iparágban is hírhedt adatfeltörések voltak.

A kockázat és a bizalom közötti ellentmondást szemlélteti az a tény, hogy az európaiak több, mint fele (56%) rábízná partnerére bejelentkezési adatait. Habár az emberek csupán 11 százaléka használna jelszókezelõ megoldást, annak ellenére, hogy a kiberbiztonságban mindig az ember bizonyul a leggyengébb láncszemnek.

"Manapság az adatfeltörések címlapsztoriknak számítanak és szektortól függetlenül esnek különbözõ cégek áldozatul, ezért nem meglepõ, hogy a cégekbe vetett bizalom ilyen alacsony és, hogy növekednek a stresszszintek. Az embereket nyomasztja a róluk szóló online információmennyiség és ennek megfelelõ védelme. Én azt tanácsolom, hogy próbálják meg átvenni az adataik feletti irányítást és amennyire csak lehet csökkentsék a fenyegetettséget felelõs kiberbiztonsági viselkedéssel - erõs és egyedi jelszavak megadásával, kiberbiztonsági megoldások használatával, a kéretlen linkek és a nem biztonságos WiFi hálózatok elkerülésével és csak megbízható helyekrõl töltsenek le alkalmazásokat" - javasolja a pszichológus