Egy új jelentésben a kutatók úgy becsülik, hogy a mangrovék által az árvizek ellen nyújtott védelem gazdasági értéke világszerte mintegy 855 milliárd dollárra rúg.

A jelentés, amelyet a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem Tengerparti Éghajlati Ellenálló Képesség Központjának kutatói tettek közzé, a mangrove értékének felméréséhez a szubtrópusi partvidékek mintegy 700 000 kilométeres (434 960 mérföldes) hosszán és 121 országban alkalmazott fejlett árvízkockázat-modellezést használt fel.

Az eredmények, amelyeket a Világbank The Changing Wealth of Nations 2024 című jelentésében tettek közzé, azt mutatták, hogy a mangroveállomány csökkenése ellenére a part menti fejlesztések és a mezőgazdaság miatt a mangrove gazdasági értéke 1996 óta folyamatosan növekszik. A jelentés szerint a mangroveerdők árvízvédelmi képességeik alapján számított értéke 1996 és 2010 között 130 milliárd dollárral nőtt, majd 2010 és 2020 között további 502 milliárd dollárral emelkedett.

A kutatók megállapították, hogy a mangroveerdők globálisan mintegy 855 milliárd dollárt takarítanak meg az árvízvédelem révén, a legnagyobb pénzbeli értéket a mangroveerdők Kínában, Vietnamban, Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Indiában képviselik.

„Az eredmények egyértelműek: a mangrove kritikus szerepet játszik az árvízkockázatok csökkentésében, és értékes természeti értéknek kell tekinteni” - mondta Pelayo Menendez, a kutatás társvezetője egy nyilatkozatban. „Költséghatékony védelmet nyújtanak a part menti közösségeknek, és az élet, a megélhetés és az infrastruktúra megőrzésével támogatják a nemzeti jólétet.”

A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) magyarázata szerint a mangroveerdők vagy mangrovefák fákból és cserjékből állnak, amelyek a trópusi és szubtrópusi régiókban, ahol a hőmérséklet nem csökken fagypont alá, a part menti vizek mentén nőnek. Az alacsony oxigéntartalmú talajban is jól érzik magukat, és még sós vízben is képesek növekedni.

Egy 2020-as tanulmányban (amelynek társszerzői Menendez és Michael Beck, a Center for Coastal Climate Resilience igazgatója és a The Changing Wealth of Nations 2024 című kiadvány egyik szerzője) a kutatók megállapították, hogy a mangroveerdők nélkül világszerte évente 15 millióval több embert érintenének áradások. A fák mérete, alakja és sűrűsége, valamint a mangroveerdők kiterjedése segít csökkenteni a hullámok okozta hatásokat, gyökereik pedig stabilizálják a talajt az erózió megelőzése érdekében.

A mangroveerdők nem csak az árvízmegelőző hatásuk miatt hasznosak. Amint arról a Conservation International beszámolt, egy négyzetmérföldnyi mangrove képes tárolni az utakon közlekedő mintegy 90 000 autó éves kibocsátásának megfelelő szén-dioxid-kibocsátást.

A The Changing Wealth of Nations 2024 (A nemzetek változó gazdagsága 2024) című jelentés szerint a globális mangrove-pusztulás mértéke 2010 és 2020 között körülbelül 0,66%-ra csökkent. Bár összességében ez a csökkenés alacsony volt, néhány országban, köztük Szaúd-Arábiában, Tajvanon, Szudánban, Pakisztánban és Jamaikában a mangroveerdők kiterjedése 10%-ot meghaladó mértékben csökkent.

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) 2024-es jelentése szerint 2050-re a globális mangrove-ökoszisztémák több mint fele összeomolhat, ami az áradások és az elvesztett szén-dioxid-tárolás miatt megnövekedett kibocsátás miatt nagyobb veszélyt jelent.

A The Changing Wealth of Nations legújabb kiadásában megjelent új jelentés rávilágít arra, hogy a mangrove megőrzése mennyire fontos lesz most és a jövőben is.