Az értékhatár-emelés a szakma szerint észszerû volt, hiszen a nagyvitorlások árai köszönõviszonyban sem voltak a biztosítási fedezettel, hogy az esetleges személyi sérüléses károkról ne is beszéljünk.
A tízszeresére emelkedõ fedezet ellenére sem várható azonban a díjak drasztikus megemelkedése – a most elérhetõ árak szerint az 5 milliós kártérítési limitek után fizetendõ érték 2,5-3-szorosáért – 20–45 ezer forint közötti éves díjért – lehet ma 50 milliós limiteket kapni a piacon, ahol öt társaság (Allianz, Generali, Groupama, Uniqa és az osztrák Pantaenius) ajánlatai versenyeznek. A vitorlázók azért zúgolódtak, mert úgy vélték, duplán fizetnek, hiszen a legbalesetveszélyesebb helyeken, a kikötõkben (legalábbis a Balatoni Hajózási Zrt. egységeiben) a kikötõi díj magában foglalja a felelõsségbiztosítást. A szövetség jelezte, hogy 2019-ben az érintett kikötõket használó hajók biztosítási feltételeit összehangolják.
Nagy kérdés, hogy a hajók mekkora része van biztosítva – 2018-tól ugyanis a biztosítási szerzõdéseket a korábbiaktól eltérõen a szövetség már nem ellenõrzi, nem kell õket a központi rendszerbe feltölteni, ugyanakkor a versenyeken való indulás feltétele a meglévõ biztosítás. (Igaz, bemutatni nem kell, elegendõ a hajót benevezõ felelõs nyilatkozata – más kérdés, hogy a szabályzat szerint egy versenykiírás vagy versenyutasítás ettõl eltérõ fedezetû felelõsségbiztosítás meglétét is megkövetelheti.) Az emelt szintû hajóbiztosítási elõírás az olimpiai és utánpótlásosztályokra nem vonatkozik.