Az elmúlt öt évben 13 százalékponttal csökkent azok aránya, akiknek nincs lehetõségük nyaralni: idén a válaszadók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tervez nyaralást – derül ki a Budapest Bank megbízásából végzett felmérés adataiból, amelyet az MTI-nek juttatott el a bank. A pihenni indulók átlagosan nyolc napot töltenek nyaralással. Az üdülésre szánt pénz tavalyhoz képest átlagosan 15 ezer forinttal, 162 ezer forintra nõtt, azaz éjszakánként és személyenként megközelítõleg 9300 forint kiadást terveznek erre a célra költeni a megkérdezettek.
Az átlagadat növekedése részben annak következménye, hogy 2017-hez képest 5 százalékponttal csökkent a maximum 50 ezer forintos keretbõl gazdálkodók száma, és körülbelül ugyanennyivel nõtt a 200 ezer forint feletti büdzsével rendelkezõk aránya. Az utazást továbbra is elsõsorban félretett pénzbõl finanszírozzák a nyaralók (77 százalék), amelyet az aktuális havi bevételekkel (36 százalék) és a cafeteriakerettel (20 százalék) egészítenek ki.
A vakációzók fele a fõszezonban, júliusban és augusztusban utazik, 10 százalék pedig szeptemberre idõzíti éves pihenését. A magyarok több mint kétharmada belföldön is nyaral, s körülbelül egyharmad azok aránya, akik külföldre is eljutnak.
A hazai úti célok között nagyot nõtt a Balatonon kívüli üdülõhelyek népszerûsége: idén 54 százalék választ ilyen helyet, ami csaknem 10 százalékpontos növekedés tavalyhoz képest. A Balaton elsõsorban a fiatalok között népszerû, a 18–29 éves korosztály közel fele tölt itt hosszabb-rövidebb idõt a nyáron. Az utazók életkorának elõrehaladtával azonban fokozatosan csökken a magyar tenger vonzereje: az 50–75 éveseknek már csak negyede mondta, hogy a Balatont választja nyaralása helyszínéül. A 30 éven felüli válaszadók jobban kedvelik az egyéb hazai úti célokat: majdnem 60 százalékuk választja a belföldi turizmus ezen formáját.
A külföldre utazók (35 százalék) közül közel ugyanannyian választanak európai tengerpartot (18 százalék), illetve más európai úticélt (16 százalék) pihenésük helyszínéül. Európán kívülre csak az utazók 5 százaléka megy.
A döntõ többség (80 százalék) a nyaralást maga szervezi, 15 százalék pedig az utazási irodák ajánlatai közül választ. A nyaralók zöme az autózást részesíti elõnyben az utazás során (72 százalék), csaknem ötödük ül vonatra vagy autóbuszra, 16 százalékuk repülõvel utazik.
Bár még mindig jellemzõ a magyarokra a készpénz elõnyben részesítése, legyen szó akár a szállás kifizetésérõl, akár a belépõjegyek vagy az étkezés árának kiegyenlítésérõl, az elmúlt öt évben fokozatosan nõtt a bankkártyás fizetések aránya. Míg 2014-ben szinte mindenért (92 százalék) készpénzzel fizettek az utazók, idén 84 százalékuk tesz így. A felmérés készítõi szerint a készpénzforgalom csökkenése felé mutató jel, hogy a válaszadók negyede ahol csak tud, bankkártyával fizet.
Jóllehet a válaszadók negyedét érte már valamilyen kellemetlenség – elsõsorban betegség, baleset, értéktárgyak elvesztése vagy ellopása – az utazása során, a magyarok fele nem szokott külön utas- vagy baleset-biztosítást kötni nyaralás elõtt. Banki termékhez, szolgáltatáshoz járó biztosítása is csak a megkérdezettek harmadának van. Akit azonban már ért valamilyen kár a nyaraláson, az tudja, mennyire el tudja rontani a pihenést egy váratlan esemény, s jobban fel is készül rá: 82 százalékuk köt biztosítást.