A több évnyi tartós, de enyhe értékvesztés után a forint értéke jelentõsen, 6 százalékkal csökkent az euróhoz és 10 százalékkal a dollárhoz képest július elejére az április végi árfolyamhoz képest, majd enyhén korrigált – idézte fel elemzésében a kutatóintézet.

A GKI összegezte, az importált termékek árának növekedése emeli a fogyasztói árindexet, számos termék esetén az emelkedõ importár akár ki is árazhatja a piacról a behozott terméket, ami a hazai termelõk számára jelentõsebb áremelést tesz lehetõvé. A keresetek elmúlt években bekövetkezett erõteljes emelkedésének hatása még alig jelent meg az árakban, de az importverseny gyengülésével ez is erõteljesebben érvényesülhet – közölték.


Fotó: Shutterstock

A gyengülõ hazai valuta javíthatja a gazdaság versenyképességét, mivel elvben ösztönzi az exportot
– állapították meg. A gyenge forint exportösztönzõ hatását azonban korlátozza, hogy az export túlnyomó részét a multinacionális cégek bonyolítják le, amelyek jellemzõen nagy importaránnyal dolgoznak és belsõ elszámolásukban az árfolyam kevés szerepet játszik – tették hozzá.

A GKI úgy számol, hogy

a 320 forintos euró árfolyam mellett a le nem hívott EU-források átértékelõdésébõl 300-350 milliárd forint többlet keletkezik a költségvetésben, a gyengülõ forint másrészt viszont növeli a költségvetés finanszírozási költségét.
A forint 1 százalékos leértékelése 70-80 milliárd forint nyereséget jelent a Magyar Nemzeti Banknak a devizatartalék átértékelõdése következtében – hívták fel a figyelmet. A nyereséget a jegybank használhatja alapítványi célra vagy a költségvetésbe is befizetheti – mutattak rá.

Címkék: forint |GKI |infláció |versenyképesség