A nagy melegben sokan rohannak a vízpartokra, és közben az alapvetõ óvatosságról is elfeledkeznek. A stég közelében a strandpapucsra letett drága napszemüveget összetörve találta a fürdõzés végén visszatért tulajdonosa, volt aki viszont már a nyomát sem lelte trendi strandruhájának, más ugyanígy járt a frissen beszerzett papucsával – hogy csak néhányat említsünk az Azénpénzem.hu tudomására jutott történetekbõl.
Néhány napja a Somogy Megyei Fõügyészség arról tájékoztatott, hogy gyorsított eljárásban, 3 napon belül vádat emeltek egy helyi lakos ellen, aki a siófoki szabad strandon ellopta egy német nyaralóvendég 125 ezer forintot érõ telefonját. Õt egy osztrák turista segítségével még a helyszínen elfogták.
Az ilyen szerencsésen záruló történet azonban ritka. A törülközõvel letakart értéktárgyak gyakrabban tûnnek úgy el, hogy senki nem lát semmit. A gondatlan tulajdonosok pedig többnyire átkozódnak, de még feljelentést sem tesznek.

Nemrégiben a Budapesti Békéltetõ Testület ismertetett egy olyan esetet, amikor egy strandoló fûbe tette cipõjét, márkás óráját, pénztárcáját, nagy értékû mobiltelefonját, sõt még 70 ezer forint készpénzt is, és mindezt ellopták tõle. Az összesen 400 ezer forintos kárba nem akart belenyugodni, a fürdõtõl próbált kártérítést szerezni. Persze eredménytelenül.

A pórul járt strandoló arra hivatkozott, hogy a nyilvánosság számára nyitva álló helyek – fürdõk, kávéházak, éttermek, színházak és más hasonló helyek – felelõsséggel tartoznak azokért a tárgyakért, amelyeket a vendégek rendszerint magukkal szoktak vinni. Ez valóban így van, de a dolog azért nem ennyire egyszerû.

A konkrét esetben a vállalkozás a békéltetõ testületi eljárásban fénykép-felvételeket is csatolt arról a strand területén belül több helyen megtalálható tájékoztatásról, amely szerint kizárólag az értékmegõrzõben hagyott tárgyakért tartozik felelõsséggel. Belépõjegyük megvásárlásával a fogyasztók elfogadják az intézmény szerzõdési feltételeit, amibe beletartozik ez is.
Még a szálloda is (amire a strandnál szigorúbb szabályok vonatkoznak) csak akkor felelõs készpénzért, értékpapírért, illetve értéktárgyért, ha a tárgyat megõrzésre külön átvette, vagy az átvételt megtagadta. A szálloda felelõsségének (elvben) maximális mértéke a napi szobaár összegének ötvenszerese.
A nagy melegben sokan tárva-nyitva hagyják éjszakára is az ajtót, ablakot. Nem egy olyan esetben intézkedett a rendõrség, amikor a tolvajok ezt kihasználva másztak be a házba, és loptak el értéktárgyakat.
A biztosítók adatai szerint viszont a betörések okozta károk nem érik el az összes kárbejelentés tíz százalékát sem, amiben azért szerepet játszhat a látencia is. Sokan ilyenkor sem tesznek feljelentést, tudván hogy nem sok esélye lehet annak, hogy a nyomozás sikerrel záruljon. Tavaly Siófokon egy nyári hajnalon egy férfi a nyitott ablakon keresztül bemászott egy nyaralóba, ahonnan az alvó mellõl ellopta telefonját. Õ felébredt, a tolvaj pedig cipõjét hátrahagyva menekült el. Ebben az esetben a cipõ nyomra vezette a rendõrséget.
Nyom azonban sokszor semmi sem marad, így elég nehéz a tettes elkapása. A rendõrség többször hangsúlyozta már, hogy mindenki zárja lakásának, nyaralójának bejárati ajtaját, alacsonyan levõ ablakait, kert- vagy garázskapuját. Iratokat, táskákat, mobiltelefonokat pedig lehetõleg senki se tároljon az elõszobában vagy a bejárati ajtó közvetlen közelében. A szúnyogháló védelmében is kár lenne bízni, hiszen azt simán kivághatják a betörõk (ha közvetlenül mögé helyezünk valamilyen értéktárgyat, nagy eséllyel meg is teszik).
Az idén júliustól a lakosság számára is elérhetõvé vált a Belügyminisztérium és a Nemzeti Bûnmegelõzési Tanács támogatásával létrejött Prevenciós Bûnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) térinformatikai alkalmazás. Ebbõl például kiderül, hogy Somogy megye Siófoki járásában 2010. és 2017. között minden évben a nyári hónapokban tetõzött a 100 000 lakásra jutó lakásbetörések száma, átlagosan havi 60 esettel. Ezzel szemben a megyeszékhelyen, Kaposváron leginkább novemberben és decemberben jellemzõ ez a bûncselekmény.