Ez azt jelenti, hogy a bevételek 9 százalékos felülteljesítése mellé 14 százalékos pluszkiadás társult. A hiány a tervezett 1201 milliárd forintnál 703 milliárddal nagyobb lett – mintegy 1904 milliárd forint –, ez a GDP 5 százalékát teszi ki a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, mivel valamivel több, mint 38 ezermilliárd forint volt a magyar gazdaság mérete.

Az Állami Számvevõszék (ÁSZ) május végén kezdte meg a 2017-es zárszámadás vizsgálatát, az eredményeket várhatóan a következõ egy-másfél hónapban hozhatja nyilvánosságra. A jelentésbõl kiderülhet, hogy megfelelõ-e a törvényjavaslat, és a benne szereplõ adatok megbízhatók-e, vagy sem. A vizsgálat legfontosabb megállapítása tavaly a gazdaság fehéredéséhez és az adóék csökkenéséhez fûzõdött, az elmúlt évek alapján – hacsak nem ejtettek számolási hibát a Pénzügyminisztériumban – várhatóan legfeljebb kisebb kifogásokkal élhet az ÁSZ.

A költségvetési szervek kiadásai lényegesen magasabbak voltak – összesen 1166 milliárd forinttal –, mint a tervezett – elemezte az adatokat a Világgazdaság kérésére Regõs Gábor, a Századvég makrogazdasági kutatási csoportvezetõje. Emellett az egészségbiztosítási alap 178 milliárd forintos többletkiadása és a szakmai fejezeti kezelésû elõirányzatok 406 milliárdos, illetve az uniós kiadások 316 milliárdos megcsúszása emelhetõ ki.

A Századvég szakértõje hozzátette: a tervezettnél alacsonyabb kiadások kevésbé voltak jellemzõk, a Start munkaprogram (közfoglalkoztatás) 59 milliárd forinttal kisebb ráfordítását és a lakásépítésekre elkülönítettnél 27 milliárd forinttal alacsonyabb kedvezmény lehívását említette az elemzõ.

Az uniós kiadások vártnál magasabb alakulását jelölte meg a feltételezettnél nagyobb hiány jeleként a 2017. decemberi államháztartásról szóló jelentés, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tett közzé januárban. Tavaly az EU-források kifizetése 2555 milliárd forint volt, míg a beérkezett pénz mindössze 1015 milliárd forintot tett ki, vagyis minden tíz forint uniós forrásból hatot a költségvetés elõlegezett meg. A kiadási oldal a nagyobb tételeknél jellemzõen emelkedett, az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a járulékokból is több folyt be, mint ahogy az elõirányzatban számoltak, ez a foglalkoztatotti létszám emelkedésének köszönhetõ az NGM jelentése szerint.

A vártnál kedvezõbb gazdasági növekedés, és az ennek köszönhetõen magasabb adó- és járulékbevételek adhattak lehetõséget a kormánynak arra, hogy valamivel többet költsön a tervezettnél. A kiadások tetemes hányadát az uniós források megelõlegezése adta, az európai módszertan szerint számolt deficitbe azonban nem kell beleszámolni a megelõlegezett EU-s pénzeket.