Mint ismeretes, egy törvénymódosítás értelmében adómentesen fizethetik dolgozóik betegségbiztosítását a munkáltatók. A szakma szerint ez nem eredményez jelentõs változást a nemzeti kockázatközösségen és szolidaritáson alapuló egészségügyi ellátásban, viszont lehetõséget ad a munkaadói gondoskodás szerepének növelésére.

Alaptalan a vélekedés, miszerint jövedelempótló biztosításokkal korlátlanul lehetne jövedelemhez juttatni a magas keresetû dolgozókat, a betegségbiztosítás esetén is van ugyanis napi jövedelemkorlát (jövõre a KSH által kimutatott átlagkereset 50%-a, 3287 forint).

Két utat járhatnak a biztosítók: az elsõ esetben az egészségügyi ellátások költségét közvetlenül a szolgáltatónak fizetik (mint amilyen a Generali esetében jelenleg is a telki magánkórház vagy az ING esetében a MÁV kórház Vitalitás osztálya). A másik esetben a biztosítási esemény (mûtét, bizonyos betegségek) egy meghatározott összeget fizetnek ki a biztosítók a biztosítottnak. Ez utóbbi megoldás kiegészíti a limitált táppénzt.

A megkérdezettek szerint, ha egy biztosító komolyan akar indulni a piacon, országos szolgáltatói hátteret kell biztosítania. Ez akkor lehetséges, ha sok helyszínen elérhetõ (vagyis jelenleg az állami) egészségügyi infrastruktúrára épül, és ezekben biztosít extra szolgáltatásokat. Az egészségügyi kassza bevétele így nem csökken, de a biztosítóktól kapott bevételek révén több juthat az infrastruktúra fejlesztésére - vélik.

A szabályozás ugyanakkor nem teszi lehetõvé, hogy egészségügyi szolgáltatóként jelenjenek meg a biztosítók a piacon.