Az 1970-es évek nagyon kiegyenlített nyarain a hõségnapok száma - amikor a hõmérséklet 30 Celsius-fok felé emelkedik - még a tízet sem érte el. A 2000-es években számuk nem egyszer a 35-40-et is meghaladta, sõt a több szempontból rekordnak számító 2003-ban Budapesten 61 napon emelkedett a hõmérséklet 30 fok fölé.

Idén is nagyon magas lesz a hõségnapok száma országos átlagban. Míg a korábbi nyarakon rendszerint több, de rövidebb hõhullámból adódott a relatív magas szám, idén egy szokatlanul hosszú hõségperiódus volt tapasztalható. A július végén kezdõdött hosszú kánikulának egy augusztus 24-én érkezõ hidegfront vetett véget.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján Mezõkovácsházán, Püspökladányban és Szeghalom (Töviskes) településen július 24. és augusztus 25. között 33 egymást követõ napon a napi maximum hõmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 fokot. Erre a XX. század eleje, a megbízható meteorológiai mérések kezdete óta nem volt példa Magyarországon.

Az Alföld délkeleti részén is sokfelé kiemelkedõen hosszú volt a hõségperiódus: Derekegyházon, Dombegyházon, Szikáncson és Sarkadon 32, a Békés megyei Eleken 31, Makón, Szegeden és Békéscsabán 28 napon keresztül megszakítás nélkül volt 30 foknál melegebb.

A meteorológiai szolgálat kitért arra is, hogy bár még nincs vége a nyárnak, de a 2018-as év legmelegebb évszaka - meteorológus szemmel nézve is - "furcsa szezonként" vonul majd be a magyarországi klímatörténetbe. A nyár folyamán - az elmúlt évekkel ellentétben - szélsõségesen erõs hõhullám nem alakult ki. Ezt bizonyítja, hogy egyetlen napi legmagasabb hõmérsékleti rekord sem dõlt meg. Sõt az eddig mért legmagasabb hõmérséklet, a Budakalászon augusztus 9-én mért 36,6 fok a 21. század nyarai közül a második legalacsonyabb érték.