A Nemzeti Cégtár legfrissebb adatai szerint 550 ezer, Magyarországon bejegyzett, mûködõ vállalkozást tartanak számon, 22 ezerrel kevesebbet, mint tavaly év végén. 2013-hoz képest csaknem 90 ezerrel csökkent a hazánkban tevékenykedõ cégek száma. Mindez azt jelenti, hogy továbbra is elaprózott cégstruktúra jellemzi a versenyszférát, de kezd igazodni a piac méretéhez a termelõ, szolgáltató cégek száma.

Legfeljebb Budapesten és környékén van piactisztító hatása annak, ha csak az életképes kis- és középvállalkozások maradnak talpon – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke. Vagyis a központi régióban jogos elvárás lehet a cégek iránt, hogy a bevételük nagyobb ütemben nõjön, mint a bérköltségük, és a beszerzés, a logisztika és a munkaszervezés terén is legyenek versenyképesek. 

Vidéken más a helyzet az Iposz elnöke szerint, hiszen a falvakban, kistelepüléseken gyakran egyedüli szolgáltatóként húzza le a rolót például egy élelmiszerbolt, a cipész, a bádogos vagy épp az autószerelõ. A magyar vállalkozások 90 százaléka tíz fõ alatti mikrovállalkozás, azonban elhelyezkedésüktõl függõen teljesen mások a lehetõségeik. Németh László szerint ezért is érdemes külön vizsgálni a fõvárosi és környéki, illetve vidéki cégek helyzetét.

A cégalapítási láz véget ért – véli Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A Világgazdaságnak rávilágított, hogy egy-egy társaság megszûnése számos esetben valóban az ellátásbiztonságot veszélyezteti, összességében azonban egészséges folyamat zajlik. Kiemelte, hogy a szabályozási környezet változása azt a kormányzati törekvést tükrözi, miszerint tisztuljon meg a piac a kényszervállalkozásoktól. Ebbe az irányba mutat a gazdálkodó szervezetek kötelezõ regisztrációja is. Az MKIK elsõ embere szerint minden egyes ágazat jól jár azzal, ha a piaci szereplõk átláthatóan, nyomon követhetõen mûködnek, ez különösen igaz az építõiparra, a kereskedelemre és a vendéglátásra.

Parragh László úgy látja, sok esetben, akár nagyvárosokban is lehet a munkaerõhiány a megszûnést kiváltó ok, másutt, fõleg kistelepüléseken viszont hiába áll valaki egyedüliként a kínálati oldalon, ha nincs kereslet az adott termékre, szolgáltatásra.

Idén eddig hozzávetõleg 18 ezer céget hoztak létre a Nemzeti Cégtár adatai szerint, miközben több mint 23 ezer szûnt meg. Viszonyításképp tavaly 27 ezer alapításra jutott 40 ezer bezárás, 2016-ban pedig 26 ezer start állt szemben 46 ezer finissel. Januártól augusztusig 5172 vállalkozás szûnt meg felszámolási eljárással, 11 810 kényszertörléssel, 5047 végelszámolással, 680 jogutóddal, 585 pedig hivatalból elrendelt törléssel.

Az idei cégalapításokat ágazati bontásban vizsgálva a gépjármûjavítást is magában foglaló kereskedelem kívánkozik a lista élére 4159 vállalkozással, de a képzeletbeli dobogón az építõiparnak (3214) és a szakmai, tudományos, mûszaki tevékenységnek (1996) is jutott még hely.