Van még fejlõdési lehetõség az ingatlanszektorban
2018.09.12
A háztartási megtakarításokon belül továbbra is alacsony a részvénybefektetések aránya, holott a magyar tõzsdei forgalom egy jelentõs részét a kisbefektetõk adják. A tõzsdén elinduló új kezdeményezésekkel azonban egyre több kisbefektetõ vesz majd bátrabban részvényeket – írja a Portfolio.hu.

Lassan 50 ezermilliárd forintnyi a háztartások vagyona, ezen belül viszont nem éri el a 800 milliárd a tõzsdei részvény, ami nagyjából 1,6 százalékos arányt jelent. Ez más országokban sokkal több, 3-7 százalék. Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktõzsde vezérigazgató-helyettese a Portfolio.hu-nak adott interjúban elmondta, hogy ennek részben kínálati okai is vannak: a tõkepiacok szerepe Magyarországon kicsi, emiatt a tõkepiaci mûveletek, értékpapírok nem számítanak egy természetes megtakarítási formának. Amit a tõzsde kontrollálni tud, az éppen ez a kínálati oldal. Ennek érdekében hoztuk létre a BÉT Xtend piacot, mert hiszünk abban, hogy kisebb cégek is kijöhetnek a tõkepiacra.

Az 1,6 százalékos átlagos részvénysúlyhoz képest a privátbanki szektorban például 8-10 százalék körül van akár a direkt, akár az indirekt részvénykitettségek aránya - mondta Szabó Sándor, az MKB Private Banking igazgatója.

A részvénykitettségnek, a kockázatvállalásnak van egy hosszú távú öngondoskodási aspektusa. Az elég jól dokumentált, hogy a részvénymegtakarítások hosszú távon jobb hozammal járnak. Ezért vannak például az angolszász országokban a nyugdíjportfóliókban 40-60 százalékos részvénykitettségek, hogy ezt a megfelelõ hozamot hosszabb távra biztosítani tudják – mondta Máté-Tóth István. Szabó Sándor szerint jelentõs probléma a magyar részvénypiacon az intézményi befektetõk hiánya, akik adott esetben a lakossági befektetõket is magukkal tudnák húzni.

Máté-Tóth István is hiányol egy olyan, hosszú távra befektetni képes, hosszú távon kockázatot kezelni tudó, nagy kockázattûrõ intézményi réteget, mint az önkéntes nyugdíjalapok. A nyugdíj-megtakarítási vagyon Magyarországon a GDP-nek mintegy 3-4 százaléka, miközben Skandináviában ez 80 százalék körül van, Hollandiában, Nagy-Britanniában 150 százalék, tehát van még lehetõség a fejlõdésre, mindez pedig a magyar tõkepiacoknak is nagyon jót tenne.

Nagy fejlõdési lehetõséget lát Máté-Tóth István még az ingatlanszektorban. Szerinte az ingatlanbefektetések egy része meg fog jelenni a tõkepiacokon akár befektetési alap, ingatlanfejlesztõ cég részvénye, SZIT vagy akár kötvény formájában, és ezzel az ingatlanszektor nagyobb jelenléttel fog bírni a tõkepiacokon, mint jelenleg.