Gombás Károly hozzátette, hogy a fejlesztéshez az Európai Unió (EU) 1,15 millió euró (374 millió forint) támogatással, a projekt partnerországai 202,78 ezer euróval (66 millió forint) járulnak hozzá, ezen belül a magyar állam pedig 20,5 millió forintot biztosít az Országos Vízügyi Fõigazgatóság (OVF) és a Viziterv Environ Kft. részére.
Jenei Gábor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) fõosztályvezetõje, egyben a Duna Régió Stratégia magyar nemzeti koordinátora elmondta, hogy a 12 ország részvételével 3 éven keresztül zajló, júniusban indult projektet a tárca kezdeményezte 2015-ben, az Országos Vízügyi Igazgatóság bevonásával. A projekt várt eredménye többek között a jobb információáramlás és a pontosabb elõrejelzés révén a hatékonyabb árvízvédelmi védekezés lehet. Így összességében kis ráfordítással jelentõs anyagi károk elõzhetõek meg a jövõben - tette hozzá.
Láng István, az OVF fõigazgatója kiemelte, hogy nõttek az igények az elõrejelzések iránt, amelyek többek között segítik az árvízvédelmet, tájékoztatnak a hajózási korlátozásokról. Az árvízi elõrejelzés idõelõnnyel is jár - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Magyarország nyitott az ingyenes adatcserére a Duna vízgyûjtõjén a vízügyi szolgálatok között. Megtiszteltetésnek tartja, hogy a magyar vízügyi szakemberek lehetnek a projekt irányítói.
Igor Liska, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) vízminõség szakértõje elmondta, hogy a projekt keretében a partnerországokat képviselõ intézmények közösen dolgozzák ki javaslataikat az ICPDR felé, hogy létrehozzák a Duna vízgyûjtõ-területi Hidrológiai Információs Rendszert, a DanubeHIS-t, amely kulcsfontosságú lépést jelentene a rugalmas és fenntartható adatcsere elérésében. A rendszer célja, hogy javítsa a hidrológiai és jégadatok elérhetõségét, és ezen adatokhoz egységes hozzáférést biztosítson a Duna-vízgyûjtõ területén fekvõ összes ország számára - tette hozzá.
Bálint Zoltán, a Viziterv Environ Kft. vezetõ tanácsadója, a DAREFFORT program vezetõ partnerének képviselõje elmondta, hogy a fejlesztés kulcsfontosságú, mivel az elõrejelzések pontosítása vízgyûjtõ szinten a legköltséghatékonyabb nem-szerkezeti, ugyanakkor kézzel fogható módszer.
Sütheõ László, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságának mûszaki igazgató-helyettese elmondta, hogy Magyarország teljes egészében a Duna-vízgyûjtõn helyezkedik el, amelyen 19 ország osztozik. Az ország jelenleg kétoldalú határvízi egyezményekkel oldja meg a vízgazdálkodás és az árvízvédelem során felmerülõ problémákat. Az árvízvédelem szempontjából fontos, hogy a Duna vízgyûjtõ területére vonatkozó elõrejelzésekhez a mielõbbi beavatkozás érdekében azonnal, online és strukturáltan hozzá lehessen jutni. Ennek alapjait a DAREFFORT projekt teremti meg.