A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kormány ezt felismerve dolgozta ki a lakosság pénzügyi jártasságát erõsítõ Nemzeti Pénzügyi Tudatosság Fejlesztési Stratégiát.

A tárcavezetõ ismertette, hogy az elkészült stratégia hét évet ölel fel 2017-tõl 2023-ig, és kétéves cselekvési tervekre bontja annak gyakorlati megvalósítását. A kormány célja az, hogy minden korosztályhoz eljusson a pénzügyi tudatosság fejlesztése, de a munka során kiemelt figyelmet fordít a fiatalok gyakorlati pénzügyi ismeretekkel való felvértezésére, ezért döntöttek a pénzügyi oktatás általánossá tételérõl a köznevelés rendszerén belül. Ez azért is fontos, mert azok, akik fiatal korban magabiztosabbak a pénzügyekben, könnyebben válhatnak késõbb vállalkozóvá is – tudatta a miniszter.

Varga Mihály szólt arról is, hogy erõsíteni kell a családok tudatos pénzügyi tervezését is és az idõsebb korosztály ismereteit is bõvíteni kell. A tárcavezetõ felhívta a figyelmet, hogy az egyik legfontosabb cél a modern pénzügyi ismeretekre legfogékonyabb korosztály, a felsõoktatásban tanulók elérése. Ennek kiváló eszköze a Fintelligence Pénzügyi Edukációs Hálózat, ahol élményalapú ismeretátadással vezetik be a hallgatókat a témába. El kell érni, hogy minden régióban létesüljön egy ilyen edukációs központ – szögezte le a tárcavezetõ. A Debreceni Egyetemrõl szólva a miniszter elmondta: az új pénzügyi edukációs központ létrehozásával a miskolci után immár a debreceni felsõoktatási intézmény is fontosnak tartja a diákok felkészítését a késõbbi életükben meghozandó pénzügyi döntésekre.