Az Európai Unióban évek óta zajlik – és még további éveket vehet igénybe – az áfa rendszerének reformja a pénzmosás elleni küzdelem és az adózókat terhelõ bürokrácia csökkentése jegyében. A Gazdasági és Pénzügyi Tanács október 2-án tartott ülésén viszont több olyan javaslat is elfogadásra került, melyek már jövõ év január elsejétõl életbe lépnek és az uniós áfarendszer hosszútávú reformjának elsõ lépéseiként értelmezhetõk.
Az egyik ilyen lépés, többek között, egy „gyors megoldásokat” (quick-fix) tartalmazó ideiglenes hozzáadottértékadó-csomag elfogadása volt, amelynek célja néhány adózókat érintõ konkrét probléma hatékony és gyors kezelése.
Az egyik lényeges pont a vevõi készlethez (call-off stock) kapcsolódik: bár erre vonatkozó szabályok már korábban is mûködtek Magyarországon, a mostani egyszerûsítést most minden tagállamra kiterjesztették. A lépéssel elkerülhetõvé válhat az áfaregisztráció, valamint az áfabevallás készítése és az adószámlákban történõ felszámítása. „Ez több olyan magyar vállalkozás mûködését is meg fogja könnyíteni, amelynek készleteit elõre kihelyezik a külföldi vevõhöz” – hangsúlyozta Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere. Hozzátette: a szabályok egységesítése néhány esetben viszont korlátozottabb lehet a jelenlegi magyar szabályoknál.
Másik fontos tisztázó intézkedés, hogy egy másik EU-s tagállamba csak akkor lehet áfa nélkül értékesíteni egy adott terméket, ha a vevõ adószáma is rendelkezésre áll és az adat az Unió online közösségi adószám-megerõsítõ rendszerében (VIES) is ellenõrizhetõ. A Crowe FST szakembere szerint ez a rendelkezés alapvetõen megerõsíti az eddigi magyar gyakorlatot, de a határozottabb törvényi szabályozás egyes országok esetében (pl. Spanyolország) – ahol a cégeket csak hosszas procedúrát követõen vesznek áfa nyilvántartásba – okozhat némi fennakadást, ha az adott cég még nincs regisztrálva a VIES rendszerében.
A Tanács ülésén ugyancsak elfogadásra kerültek a láncügyletekkel (chain transactions) kapcsolatos szabályozási reformok is, amelyek a tagországok közötti kereskedelmet érintõ áfa-kockázatokat minimalizálhatják a jövõben. Ráadásul ezt olyan egyszerû feltételekre lehet építeni, mint például a vevõ által megadott adószám vizsgálata.
Az új szabályozás azért is különösen fontos, mert az eladók gyakran nem is tudnak róla, hogy éppen láncügyletben vesznek részt: például az is Ilyen esetnek számít, ha a közvetlen vevõ a saját címe helyett már egybõl a vevõ vevõjének a címére kéri az áru leszállítását. „Rengeteg magyar cégnél azért keletkezett korábban áfahiány, mert az ilyen sokszereplõs ügyleteknél sokszor tévesen ítélték meg, hogy a sorban éppen melyik eladás minõsül belföldi – tehát áfás –, és melyik a nemzetközi – áfamentes – értékesítésnek” – hangsúlyozta Földes Balázs. A szakember szerint az új szabályozás jelentõs könnyebbséget jelenthet sok hazai cég számára is, mivel egységes irányelveket ad azzal kapcsolatban, hogy egy adott láncügylet értékesítései során melyik ügylet számít nemzetközi szállításnak és melyik nem.
A forgalmi adókkal kapcsolatos negyedik fontos intézkedés a kiszállítási igazolások beszerzésével és elfogadtatásával kapcsolatos egységes szabályozásra vonatkozik. Az exportáló cégek ugyanis sok esetben nem tudták a magyar hatóságok számára is hitelesen bizonyítani, hogy a terméket kiszállították az EU másik tagállamába, ezért az ellenõrzések adóhiányt állapíthattak meg a cégnél. Ilyen eset például, amikor az árukat átvevõ személy aláírásával hitelesített fuvarlevél-példány nem kerül vissza az eladóhoz. „Az egységes EU-s szabályozás azt jelenti, hogy a külföldi partnerek nagyobb eséllyel lesznek rávehetõk az együttmûködésre” – mondta el a Crowe FST szakértõje.