A közbeszerzés biztosításszakmai kérdéseivel hosszú évek óta foglalkozik a MABISZ, szoros együttmûködésben a Közbeszerzési Hatóság munkatársaival - mondta Pandurics Anett, a MABISZ elnöke a „Közbeszerzés és a biztosítás kérdései” címû konferencia megnyitásakor. A közös munka eredményeként 2018. április 25-én a Közbeszerzési Értesítõ 80. számában megjelent két Útmutató az építési beruházások követelményeirõl, valamint az összkockázatú vagyon- és felelõsségbiztosításokról.

Az Útmutatókba beépültek a biztosítók szakmai tapasztalatai, amelyeket a közbeszerzések során szereztek. Ezek közül emelte ki példaként Pandurics Anett, hogy az építõipari szolgáltatáshoz kapcsolódó kiírások többnyire csak a felelõsségbiztosításra fókuszálnak, a vagyonbiztosítás háttérbe szorul. Problémát jelent az is, hogy a szerelésbiztosítás és az azt követõ vagyonbiztosítási fedezet idõnként nem folyamatos, ezért elõfordul fedezet nélküli idõszak. Az irreálisan magas limitek, illetve fedezeti igények, vagy a kizárólag százalékos önrészesedés elõírása miatt a biztosító gyakran nem tud a közbeszerzésen induló vállalkozásnak megfelelõ fedezetet nyújtani – tette hozzá az elnök.

A MABISZ várakozásai szerint a szakmai útmutatások elõsegítik a pályázatok kiírói és a pályázók munkáját, a biztosításszakmai ismeretek alkalmazását, így érdemi verseny alakulhat ki és hatékonyabbá válthatnak a közbeszerzések – mondta Pandurics Anett.

A Közbeszerzései Hatóságnál 2015 óta új mûködést igyekeznek kialakítani, úgynevezett „szolgáltató hatóságot” szeretnének mûködtetni, hogy törvényszerû és hatékony közbeszerzési gyakorlatok szülessenek – emelte ki Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság fõtitkára. Ezt segíti elõ a hatóság ingyenes mobilalkalmazása is. Mivel ma már rengeteg nem jogi, egyéb szakmai kérdés merül fel a közbeszerzésekkel kapcsolatban, ezért a hatóság szoros együttmûködésre törekszik szakmai szervezetekkel, így biztosítás szakmai kérdésekben a MABISZ-szal – tette hozzá a fõtitkár.

A megfelelõ felelõsségbiztosítás elõírását elõsegítõ szempontokra hívta fel a figyelmet elõadásában Szolyka Lilla, a MABISZ Felelõsségbiztosítási Bizottságának elnöke. Ennek a biztosításnak kettõs funkciója van: egyrészt védi a biztosítottat azáltal, hogy megtéríti a megalapozott kárigényt, a megalapozatlan igényeket pedig elhárítja, másrészt a károsultat is védi, hiszen közvetlenül számára teljesít a biztosító.

A felelõsségbiztosítás szolgáltatási körébe nem csak a kártérítés tartozik, de a sérelemdíjra, a késedelmi kamatokra, a jogi költségekre, valamint a TB regresszre is fedezetet nyújt – hangsúlyozta Szolyka Lilla.

Az általános felelõsségbiztosítás a személyi sérüléses és a dologi károkra nyújt fedezetet, amit a szerzõdésen kívül, harmadik félnek okoztak. A fedezetet azonban ki lehet terjeszteni úgy, hogy az a szerzõdésszegéssel okozott károkra is kiterjedjen, amivel a megrendelõnek okozott károk is fedezhetõek. Az idõbeli kiterjesztésével a szerzõdés megszûnését követõen bekövetkezett és bejelentett károkra is kiterjeszthetõ a fedezet, ha az a rossz kivitelezés miatt következett be – említette példaként Szolyka Lilla.

A biztosítási eseményenkénti (káronkénti) és biztosítási idõszakra szóló biztosítási összeg, valamint az önrészesedés meghatározása szintén fontos mérlegelési szempontok, amelyek jelentõsen befolyásolják a biztosítási díjat.

Az építési projektek biztosításánál rendelkezésre álló másik fontos termékre, az építés- és szerelésbiztosításra hívta fel a figyelmet Soós Gábor, a MABISZ Ipari-Technikai Biztosítási Bizottságának tagja. A leggyakrabban elõforduló károkok között ugyanis a felhõszakadás, a szerelési hiba, a tûz, vagy a vihar messze megelõzi a biztosított felelõsségét, ami egyértelmûen igazolja, hogy nem elegendõ az általános felelõsségbiztosítás megkötése. Természetesen minden szereplõ összes kockázatára nem érdemes fedezetet keresni, ami kiemelten fontos, az az építtetõ és a projekt védelme, az egyéb kockázatokat a vállalkozók viseljék – véli a szakértõ. A jövõbeli cél egy pályázati kiírásoknál használható, közös normarendszer kialakítása lehet, ami egységes, teljesíthetõ biztosítási elõírásokat határozna meg, minden szereplõ számlára egyértelmû környezetet teremtve.