A vizsgált üzletláncok a hibátlan, de nem kívánt termékek cseréjére vagy levásárlására igen eltérõ határidõt szabnak meg. A leggyakoribb a 30 nap (41 százalékban), de 3 naptól 2 évig minden verzió elõfordul. A leghosszabb határidõket a Möbelix (90 nap), a Régió (183 nap), az IKEA (365 nap), a Deichmann és a J. Press (730-730 nap) biztosítja, a JYSK pedig bizonyos feltételekkel korlátlan ideig nyitva hagyja ezt a lehetõséget.

A hûségkártyák tovább bonyolítják az összképet, mivel azok birtokában a csere vagy levásárlásra kétszer vagy akár tízszer annyi idõ is a rendelkezésére állhat. Újdonságnak számít, hogy karácsony alkalmából az üzletek 41 százaléka ajánl fel valamilyen idõszakos könnyítést a hibátlan termékek visszavételére. Sokan az eleve rövidebb visszavételi határidejüket kitolják január elsõ-második hetéig, másutt ezt a lehetõséget az üzletvezetõ jogkörévé teszik. A KIK-ben ilyenkor az átsatírozott vételár a visszavétel szempontjából nem jelent problémát, míg a HUMANIC a szokásos 30 helyett 50 napig veszi vissza a használatlan cipõket, amennyiben a blokkra a vásárló ráírja az AJÁNDÉK szót.

Ha csere vagy levásárlás lehetõsége nem szimpatikus, a vásárlók a vizsgált üzletláncok 71 százalékában élhetnek a pénzvisszatérítés lehetõségével is. Ez az arány határozott növekedést jelent a tavaly mért 60 százalékhoz képest.

A pénzvisszafizetési lehetõség szektoronként jelentõsen eltér: míg a vizsgált hiper- és szupermarketek, a ruházati, a mûszaki, a sport-, a és játékboltok mindegyike biztosít erre lehetõséget, addig a könyv- és alsónemûboltok (a J.Press kivételével) teljes körben elzárkóznak tõle, és ugyanígy tesz a drogériák, a bútor és barkácsboltok, illetve a cipõboltok egy része is.

Mind a cserére és levásárlásra, mind a pénzvisszafizetésre vonatkozóan számos általános és egyedi szabályt is felállítanak az üzletek. Általános szabálynak számít a nyugta megléte, illetve a csomagolás épsége, vagy legalább a termék újszerû állapota. Több üzletláncnál (pl. Player’s Room, Játéksziget) a készpénzvisszafizetés igényét kifejezetten csak a vásárlás helyén fogadják el a vásárlótól, és számos helyen (pl. Aldi, Euronics, Lidl) az üzletvezetõ hatáskörébe utalják annak engedélyezését.

A hagyományos üzletekkel szemben a katalógus- és webáruházakra, házaló kereskedõkre és árubemutatókra egyértelmû, egységes szabályok vonatkoznak: esetükben a vásárlóknak törvény szerint 14 napon belül bármilyen indokkal joguk van elállni a vásárlástól, és ebben az esetben a vételárat is vissza kell kapniuk.

Tovább nehezíti a vásárlók eligazodását, hogy a felmérés tapasztalatai szerint sok üzletben nehéz a szükséges információhoz hozzájutni. Könnyen elérhetõ írásbeli hirdetményt csak kevés helyen alkalmaznak, inkább csak telefonon vagy személyes érdeklõdés során kaphatunk tájékoztatást, és a felmérés során az is elõfordult, hogy ugyanazon bolt munkatársai eltérõen nyilatkoztak a visszavásárlás feltételeirõl.

„Fenti tapasztalatok fényében a vásárlóknak azt javasoljuk, hogy amennyiben felmerül, hogy az adott terméket esetleg vissza fogják vinni az üzletbe, mindenképpen elõre tájékozódjanak annak feltételeirõl. A legjobb az, ha írott formában keresnek tájékoztatást, amit meg is õriznek, akár letöltés vagy fotó formájában – javasolja Siklósi Máté, a CP Contact ügyvezetõ partnere. – Emellett a nyugtára ilyen esetekben mindig szükség lesz, ezért azt mindig célszerû megõrizni.”

„Az üzletek figyelmét ugyanakkor arra hívjuk fel, hogy az önkéntesen meghirdetett feltételektõl kizárólag pozitív irányban lehet eltérni. Ha egy üzlet például 60 napos visszavételi lehetõségrõl tájékoztatott, de ezt például az ötvenedik napon mégsem teljesíti, akkor komoly fogyasztóvédelmi szankcióval kell számolnia.” – tette hozzá Siklósi Máté.