Mikor a hõmérséklet tartósan 7 Celsius-fok alá süllyed, különösen megnõ a gumiszerelõk forgalma, hiszen az autósok jelentõs részének csak ekkor jut eszébe, hogy lecserélje a nyári gumikat. Sokan úgy érzik, ezzel le is tudták a felkészülést a tél kihívásaira. Decemberben pedig sok autós kap emlékeztetõt a biztonságos közlekedéssel kapcsolatos egyéb teendõire és lehetõségeire: a kampányidõszakban az elõzetes becslések szerint több mint nyolcvanezren mondták fel kötelezõ biztosításukat, és január 1-ig kötik meg velük választott társaságaik az új szerzõdésüket. Jellemzõen az idõsebb gépjármûvek tulajdonosainak illetve üzembentartóinak maradt még meg a január elsejei évfordulós szerzõdésük. Számukra azért is különösen fontos a mûszaki állapot rendszeres ellenõrzése, mivel a gépjármû korának elõrehaladtával exponenciálisan csökken az igényük a kiterjesztett vagy teljes körû biztosítás megkötésére.

Az elmúlt 6 évben folyamatosan nõtt a magyar utakon futó személyautók száma, ami az idei elsõ félévben elérte a 3,58 millió darabot a KSH adatai szerint. (Az összes, segédmotoros kerékpárok nélkül számított gépjármûállomány már 5,2 milliónál tart.) Az idei év elsõ hét hónapjában 28 százalékkal több új személygépkocsit és kishaszonjármûvet helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban, s az új autó eladások emelkedésének köszönhetõen nõtt a casco szerzõdések száma is, ám a gépjármûpark növekedésétõl elmaradó ütemben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2018 elsõ félévében 906 280 darab casco szerzõdést tartottak nyilván. Ez több, mint 53 ezerrel haladja meg a tavalyi év ugyanezen idõszaki adatát, azonban a forgalomban lévõ gépjármûveknek még mindig csak az ötödét-hatodát fedi le. Hazánkban ugyanis az öreg autók tömeges importja miatt 11 éve emelkedik a személygépkocsik átlagéletkora (ez a KSH adatai szerint június végén 14,2 év volt), és ez sem kedvez a kiterjesztett vagy teljes körû védelmet nyújtó gépjármû biztosítási szerzõdések megfelelõ ütemû gyarapodásának.

Forrás: MNB

Pedig tavaly a társaságok átlagosan több mint háromszázezer forintot fizettek ki egy-egy casco-szerzõdés alapján bejelentett kárra. Ehhez érdemes viszonyítani az éves szinten átlag kilencvenezer forint körüli díjat.

A casco-szerzõdések közvetve arra is késztethetnek, hogy jobban odafigyeljünk személyes biztonságunkra, mivel a biztosító akár elõ is írhatja a téli gumi használatát bizonyos idõszakokban. Magyarországon egyébként jelenleg nem kötelezõ a téli gumi használata, ám mind a közlekedés biztonságért felelõs szervek, mind a biztosítók, és az abroncsgyártók is ajánlásokat fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban. A balesetek száma ugyanis az enyhébb téli idõszakokban megemelkedik, amiben a nem megfelelõ gumihasználat is közrejátszik. Évtizedes tapasztalat, hogy a kemény és csapadékos téli hónapokban, amikor az átlagos haladási sebesség lassabb, inkább a koccanásos balesetek száma nõ, míg enyhe idõjárás esetén a következmények súlyosabbak. Általánosan igaz viszont, hogy a nyári gumik egyszerûen nem alkalmasak azokra a körülményekre, amelyek a téli idõjárásra jellemzõek, 7 °C alatt ugyanis már a nyári abroncsok anyaga megkeményedik, ezáltal jelentõsen veszítenek tapadásukból. Fontos szempont az is, hogy az õszi-téli idõszakban a havazás mellett gyakori a jegesedés, az ónos esõ és az esõ is, ilyen utakon pedig lényegesen jobban teljesítenek a tagoltabb kialakítású téli abroncsok, amelyek az eltérõ tapadású csúszásgátló anyagokra is jól reagálnak.

Egy új téli gumi profilmélysége 8-10 mm-közötti, ami használat során csökken. A 2013-as 72/2013. (XII. 2.) NFM rendeletben pontosították, hogy mi számít téli guminak, kimondva, hogy a bordázat mélységének meg kell haladnia a 4 mm-t. A felszerelt guminak pedig meg kell felelniük a jármûhöz megadott méretnek, terhelhetõségnek és sebességhatárnak.

Nyomós érv lehet az autók téli mûszaki felkészítésére, hogy a biztosító bizonyos esetekben behajthatja a kifizetett kártérítést. A minimum profilmélységet el nem érõ, sérült vagy szakadt abroncsokkal összefüggésbe hozható balesetek esetén a biztosító a károsultnak kifizeti ugyan a kártérítést, de annak összegét késõbb a károkozótól visszakövetelheti.