Az autópiacon 2010-ben volt a legnagyobb mélypont, azóta fokozatosan javuló tendenciát mutat – mondta el Erdélyi Péter, a Magyar Gépjármûimportõrök Egyesületének (MGOE) ügyvezetõ elnöke. Közölte, a 2017-es évnél már sokkal jobb volt a tavalyi, és úgy néz ki a növekedés a 2019-es évben is megmarad.

Erdélyi Péter tájékoztatott, a személyautók piacán is 18 százalékos növekedést prognosztizálnak, és 160 ezer személygépkocsi forgalomba helyezésére számítanak. Ezen belül 2000 lehet a tisztán elektromos autók száma, ami 54 százalékos növekedés az elõzõ évhez képest, és 1000 plug in hibrid autót adhatnak el, ami 30 százalékkal haladja meg a tavalyi értékesítést az egyesület várakozása szerint – sorolta Erdélyi Péter a Kossuth Rádió Napközben címû mûsorában.

Az MGOE elõrejelzésében 30 ezer új kishaszon-jármû forgalomba helyezése szerepel, ami 13 százalékkal több a tavalyinál. A nagyhaszon-jármûveknél 11 százalékos növekedést, 7000 új forgalomba helyezést várnak, a buszoknál 21 százalékos növekedésre, 800 új buszra számítanak, a motorkerékpárok forgalmazásában pedig 10 százalékos bõvülést jeleznek, ami 3300 új jármû forgalomba helyezését jelentené. Hozzátette, a közúti pótkocsiknál ugyanakkor 14 százalékos csökkenést valószínûsítenek, így 3800 új pótkocsi kerülhet forgalomba.

A válság elõtt egészségesebb volt a használt-autópiac

Erdélyi Péter beszélt a használt autókról is, ahol a válság elõtt egy sokkal egészségesebb összetétele volt a piacnak. 2008-ban sokkal kevesebb és fiatalabb használt autó jött be a piacra, az újautó értékesítés viszont jóval magasabb volt. Jelenleg azonban a Magyarországra behozott használt autók átlagéletkora 12 év fölött van, a teljes importnak csak 48 százaléka új jármû. Az adatok szerint a magyar autópark 84 százaléka 10 évesnél idõsebb.

Megjegyezte, az idõsebb autóknál nem az a probléma, hogy nem lenne alkalmas közúti közlekedésre, hanem sokkal inkább környezetvédelmi szempontok miatt korszerûtlenek a jármûvek. Magyarország ezért is támogatja az elektromos autók elterjedését, de egy idõben ez nem fékezi a használtautó importot. Megjegyezte, a két típus egy kicsit egymás ellen dolgozik ebben a kérdésben.

„Rossz üzenet a fordított motiváció”

Erdélyi Péter hangsúlyozta, elegendõ lenne, ha nem fordított lenne a motiváció, mert minél idõsebb és nagyobb kibocsátású egy autó, annál kevesebb adót kell rá fizetni, viszont egy sokkal fiatalabb és környezetbarátabb autó esetében jóval több adót kell fizetni.

Véleménye szerint ez egy rossz üzenet, és egy olyan fajta adórendszerre lenne szükség, amely már több európai országban is jelen van. Elmondta, az Európai Unió 20 országában már CO2 alapú adózás van, ami azt jelenti, hogy minél környezetkímélõbb egy autó, annál kevesebbet kell rá adózni. Ezzel kapcsolatban a Magyar Gépjármû-importõrök Egyesülete folyamatos konzultációkat és megbeszéléseket tart a magyar kormánnyal.

A dízel problémákkal kapcsolatban elmondta, az Euro6-os szabály szerint a dízelautók nitrogénoxidból 30 százalékkal többet bocsátanak ki, mint a benzinautók, viszont széndioxidból fele annyit. A széndioxid csökkentés nemcsak Európa szerte, de világszerte is elterjedt. Megjegyezte, aki lecseréli a dízelautóját, az többnyire benzinesre vált, így nõ a széndioxid kibocsátás az Európai Unióban.

Erdélyi Péter kedvezõ tendenciának nevezte, hogy megkezdõdött a visszatérés a márkaszervizekhez és a legális javítókhoz. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gépjármûimportõrök egyesülete elindította munkaerõ-közvetítõ oldalát, amelynek célja a munkaerõ igények és kínálat összehozása. Pozitív folyamatként értékelte, hogy egyre többen vesznek elektromos autókat is, tavaly, 1300 autót, idén pedig 2000 új autót helyeznek forgalomba.