A jelentés egyik legfõbb kérdésfelvetése, hogy szép csendben válságba csúszik-e ismét a világgazdaság, hiszen a makrogazdasági kockázatok fokozódni, míg a leküzdésükre irányuló globális szándék csökkenni látszik. 

Az éghajlatváltozás, a szélsõséges idõjárási események és a természeti katasztrófák kockázati valószínûsége igen nagy a jelentés szerint, ugyanakkor kezelésük egyre nehezebb a zavarossá váló geopolitikai helyzet közepette – hangsúlyozza jelentésében a Világgazdasági Fórum. A környezeti kockázati kategória az utóbbi évek jelentéseiben egyre hangsúlyosabbá vált, az ezzel kapcsolatos kockázatok 2011-ben kerültek be elõször a top 5-be.

Emellett a gyorsan fejlõdõ kiber- és technológiai fenyegetések a legjelentõsebb potenciális vakfoltok, hiszen a jelentés szerint még mindig nem ismertjük teljes mértékben a hálózatokra épülõ társadalmak sebezhetõségét

A gazdasági növekedés elõbb-utóbb meg fog torpanni, amit recesszió követ majd – figyelmeztet a WEF – ekkor azonban a központi bankoknak igen korlátozott lehetõségük lesz a visszaesés negatív hatásainak enyhítésére, hiszen a kamatlábak még mindig a nullához közelítenek. 

A protekcionista politikák, mint amilyen Donald Trump Kínával szemben kivetett vámtarifái, a populizmus, mint amilyen a Brexit „vegyük vissza az irányítást” üzenete, illetve a folyamatos polgári zavargások, mint például a franciaországi sárgamellényesek tüntetése mind rontanak a makrogazdasági kockázati helyzeten, amiben a vállalatok mûködni kényszerülnek – emeli ki a jelentés. 

A vállalatok egyre kevésbé érzik úgy, hogy kontrollálni tudják ezeket a makrogazdasági és társadalmi fenyegetéseket. Mûködésük szempontjából ezért egyre fontosabb egy erõs forgatókönyv-tervezés, hiszen a zavargások, a bevándorláspolitika változásai, vagy a kritikus infrastruktúrát érintõ meghibásodások mind olyan fenyegetések, amik zavart okozhatnak a vállalati mûködésben. A jelentés szerint jó példa a kiberkockázat, amire a vállalatok ma már elkerülhetetlen kockázatként tekintenek.