A bankszámlanyitásnál még a szülõk szava a döntõ
Saját bankszámlával a megkérdezett felsõoktatási hallgatók 84%-a rendelkezik; 52%-uk már 17 éves korára megnyitotta, 47%-uk pedig 18-21 éves kora között tette ezt. Az elsõ bankszámla kiválasztásában egyértelmûen a szülõk véleménye számít, más tényezõk, mint a kívánt szolgáltatás elérhetõsége, a bankfiók közelsége, illetve a hirdetések vonzereje csak elenyészõ szerepet játszanak a döntésben.
A felmérésben megkérdezett nappali tagozatos hallgatók 93%-a igénybe vesz valamilyen banki szolgáltatást: a bankszámla és bankkártya után a legjellemzõbb a netbank es mobilbanki alkalmazás, és nyitottak az újításokra, így a mobilfizetésre is. A válaszok alapján elmondható, hogy a digitális banki szolgáltatásokat nagyobb arányban veszik igénybe a férfi hallgatók: 63%-uk használja az internetbankot, 51%-uk a bank mobilalkalmazását is, míg ez az arány nõknél 53 és 31%. A mobilfizetés lehetõsége is inkább a férfiakat vonzza, 24%-uk használja telefonkészülékét a pénztárnál, míg a nõk mindössze 10%-a fizet így. A felmérés eredményébõl az is kiderült, hogy diákhitellel a megkérdezett hallgatók 12%-a rendelkezik.
„Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok minél korábban, legkésõbb középiskolás korban elkezdjenek ismerkedni a pénzügyekkel. A technológia fejlõdésével párhuzamosan ugrásszerûen nõ a nem banki, alternatív fizetési megoldások száma is, amelyek érdekesek lehetnek az újdonságokra fogékony fiatalok számára, azonban az egyre komplexebb lehetõségekkel járó kockázatokat elsõsorban a megfelelõ ismeretek és tudatos döntések segítségével lehet csökkenteni – mondta Zsoldics Arthur, a Budapest Bank lakossági számlavezetési szolgáltatásokért felelõs termékcsoport vezetõje.
Bevételek és kiadások – a többség inkább a nyári szünetben vállal munkát
A kutatásban megkérdezett nappali tagozatos hallgatók kétharmada állami ösztöndíjjal támogatott képzésben vesz részt, míg egyharmaduk saját maga finanszírozza tanulmányait, ami bevallásuk szerint átlagosan 272 ezer forintos tandíjat jelent szemeszterenként. A megkérdezett nappali tagozatos egyetemisták havonta átlagosan nettó 91 ezer forint összbevétellel rendelkeznek, amely tipikusan a szülõktõl, nagyszülõktõl kapott támogatásból, saját keresetbõl, illetve ösztöndíjból tevõdik össze. Átlag feletti bevétellel rendelkeznek a 25 éven felüliek, a saját lakásban vagy albérletben élõ fiatalok, valamint a szorgalmi idõszakban is rendszeresen munkát vállaló hallgatók.
A kutatásban részt vevõ hallgatók összkiadása átlagosan havi 80 ezer forintot tesz ki. A legmagasabb kiadás a lakhatás (átlag 33 ezer forint), ezzel a költséggel a hallgatók 58%-ának kell számolnia. A többség (38%) a szemeszter idején is otthon él családjával, az albérletet (27%) és a kollégiumot (25%) közel ugyanannyian választják, míg saját lakással az egyetemistáknak csak 8%-a rendelkezik.
A hallgatók 91%-a szokott valamilyen rendszerességgel munkát vállalni. A tanulmányok melletti munkavállalás elsõdleges oka (68%) egyértelmûen a bevételszerzés, a szakmai tapasztalatszerzés a dolgozó hallgatók 13%-át, az elhelyezkedési esélyek megteremtése 10%-át motiválja ebben elsõ helyen. A megkérdezettek harmada a szorgalmi idõszak alatt is rendszeresen dolgozik, õk jellemzõen szellemi, irodai munkát vállalnak. A nyári szünetben a tanulók 59%-a dolgozik rendszeresen, 28% alkalmanként, és jelentõs többségük könnyû fizikai munkát végez.
Minden második egyetemista már a tanulmányai alatt is félretesz
A megkérdezett diákok háromnegyede gyûjt pénzt valamilyen célra, havi rendszerességgel az összes válaszadó 56%-a spórol, õk jellemzõen 10 és 25 ezer forint közötti összeget tesznek félre. A takarékoskodás két fõ célja a felkészülés váratlan kiadásokra (43%), valamint a különbözõ fogyasztási cikkek megvásárlása (41%), de sokan gyûjtenek lakásra és utazásra is (38-38%). Ha a megtakarítók nemét nézzük, elmondható, hogy a nõk jóval magasabb arányban gyûjtenek a váratlan kiadásokra (48% a férfiak 38%-ához képest), valamint saját lakásra is (47% a férfiak 29%-ával szemben). A fogyasztási cikkek esetében azonban fordított a helyzet, erre a férfiak 47%-a gyûjt, míg a nõknek mindössze 35%-a.
Az átlagbérre vágynak pályakezdõként is az egyetemisták
A felmérésben megkérdezett hallgatók fizetési elvárása a tanulmányaik befejezése utáni elsõ állandó munkahelyükön átlagosan nettó 211 ezer forint, ami lényegében a jelenlegi nettó átlagkeresetnek felel meg. Az átlagosnál magasabb a fizetési igényük a mesterképzésben résztvevõknek, a szemeszterek során is rendszeresen munkát vállalóknak, valamint a mûszaki és informatikai képzéseken tanulóknak. Az elhelyezkedési esélyeket tekintve optimistának mondhatók a hallgatók, háromnegyedük arra számít, hogy a tanulmányainak megfelelõ területen találnak munkát. A magyar egyetemisták több mint fele szeretne valamilyen idõtávban külföldön is dolgozni, elsõsorban tapasztalatszerzés céljából.