A magyar gazdaságot a 2010 utáni reformoknak köszönhetõen stabil fundamentumok jellemzik, a gazdasági egyensúly mellett újraindult felzárkózás tartós biztosításához azonban a versenyképesség célzott javítására is szükség van. A korábbi években megkezdett versenyképességi mûhelymunka folytatásaként egy átfogó, 330 pontból álló Versenyképességi programot dolgozott ki a Magyar Nemzeti Bank, amely javaslatok végrehajtása eredményesen támogathatja hazánk legfejlettebb országok közé történõ felzárkózását.

A 12 kulcsterületet lefedõ Versenyképességi program célja a magyar gazdaság sikeres felzárkózásának támogatása az ország erõforrásaiban rejlõ növekedési tartalékok mozgósításával. Az elmúlt években megkezdett versenyképességi mûhelymunka keretében az MNB hazánk versenyképességének olyan dimenzióit is mélyebb elemzés alá vonta, amelyekre a jegybankok hagyományos makrogazdasági elemzései kevésbé fókuszálnak, noha meghatározó szereppel bírnak a gazdasági folyamatok szempontjából. A Versenyképességi program e munka szerves folytatása, amely részletesen kifejti azon intézkedésekre vonatkozó javaslatokat, amelyek megvalósítása érdemben hozzájárulhat Magyarország sikeres felzárkózásához. A program kidolgozására a Magyar Nemzeti Bank törvényi mandátumával összhangban a Kormány munkáját támogatandóan került sor.

A 2010 utáni egyensúlyt és növekedést biztosító gazdasági reformok megteremtették a fenntartható felzárkózás feltételeit Magyarországon. A 2010 utáni fiskális, majd a 2013 utáni monetáris politikai fordulatok stabilizálták hazánk költségvetését és növekedési pályára állították a magyar gazdaságot. A gazdaságpolitika két fõ ága között 2013-tól megteremtett összhangnak köszönhetõen egy olyan új gazdasági modell jött létre, amely a makropénzügyi egyensúly fenntartása mellett képes dinamikus növekedést biztosítani, és amelynek köszönhetõen Magyarország a többi visegrádi országgal együtt az Európai Unió növekedési motorjává vált.

A magyar gazdaság felzárkózása akkor lehet eredményes, ha hosszú távon is fennmarad a fejlett országokhoz képest évi legalább 2 százalékpontos növekedési többlet. Ennek révén 2030-ra Magyarország elérheti Ausztria fejlettségének 80-90 százalékát és megduplázódhat a nettó reálkeresetek értéke. Azonban a gyors növekedést mutató, fejlõdõ gazdaságok gyakori tapasztalata, hogy a fejlett régiókhoz képest vett növekedési többlet általában hamarabb elfogy, mint hogy utolérnék a fejlett gazdaságokat. Az elmúlt száz évben alig tucatnyi ország tudott kitörni a közepes fejlettség csapdájából. A fenntartható felzárkózás tehát nem automatikus folyamat, és megvalósítására nincsen egységes recept. Ahhoz, hogy Magyarország képes legyen a legfejlettebb országok közé felzárkózni, egy versenyképességi fordulatra van szükség, ami a gazdaság számos területét érintõ reformokon keresztül valósulhat meg.

A Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi programja 12 területen 330 javaslatot tesz Magyarország versenyképességének javítása érdekében. A javaslatok mögött az a felismerés húzódik, hogy a nemzetgazdaság jelentõs növekedési tartalékokat rejt, amelyek hatékony kiaknázása tartósan magasabb gazdasági növekedést eredményezhet. Ennek legfontosabb forrása a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok termelékenységének javulása, átlagos méretének növekedése és külföldi piacokon való versenyképességének fejlõdése. A vállalatok növekedését a pénzügyi közvetítõ rendszer a bankrendszer hatékonyságának javulásával és az alternatív finanszírozási formák (tõzsde és vállalati kötvénypiac) számottevõ bõvülésével támogathatja. Magyarország legfontosabb nemzeti vagyona az itt élõk tudása és képességei, ezért javaslataink kiterjednek az egészségi állapot javítására, a korszerû tudás megszerzésére és a családalapítás, gyermekválallás támogatására is. Mindezek hátterében pedig hatékony állami mûködésnek kell meghúzódnia, amelyre a digitalizáció kihasználása ad lehetõséget. A javaslatok figyelembe veszik a sikeres nemzetközi tapasztalatokat, de minden esetben az aktuális magyar helyzetértékelésbõl indulnak ki.