Kiemelték: Magyarországon egyre kevésbé jelent gondot egy jelentõsebb, az átlagos félhavi nettó jövedelemnek megfelelõ váratlan kiadás rendezése. A válaszadók több mint fele hitel vagy kölcsön felvétele nélkül is fedezni tud egy elõre nem látható kiadást – tették hozzá utalva arra, hogy ez az adat 10 százalékponttal magasabb, mint az egy évvel korábbi átlag.

A közleményben emlékeztettek az MNB adataira, miszerint tavaly a magyar háztartások 2,5 milliárd forinttal növelték megtakarításaikat, ami a GDP 5,9 százaléka.

A felmérés szerint a magyarok tudatosan spórolnak, de megtakarításaikból jellemzõen nem lesz befektetés, az európai átlaghoz képest több mint kétszer annyian tartják megtakarításaikat készpénzben. Magyarországon a második legnépszerûbb spórolási forma a megtakarítási számla, amellyel a válaszadók több mint harmada rendelkezik szemben az európai közel 60 százalékkal. Az értékpapírok és részvények lehetõségével a magyarok kevesebb mint 15 százaléka él.

A magyarok elsõsorban váratlan kiadásokra tesznek félre: 10-bõl 7 válaszadó emiatt takarékoskodik – állapították meg a felmérés készítõi. A második legmeghatározóbb cél utazásra spórolni, a harmadik pedig a gyermekek és unokák számára tenni félre a pénzt. Az elõzõ évhez képest nem változott azok száma, akik idõs korukra tesznek félre, az európai átlaggal összhangban a válaszadók majdnem negyede mondta azt, hogy nyugdíjas éveire spórol – közölte az Intrum.

Deszpot Károly, az Intrum üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója a közlemény szerint elmondta, a pénzügyi tudatosság növekedése érezhetõ Magyarországon, régiós szinten itt a legtudatosabbak az emberek, ha öngondoskodásról van szó. Magyarországon nagyobb arányban spórolnak az emberek öngondoskodási célra, mint Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban és Romániában – jegyezte meg.

A reprezentatívnak tekinthetõ kutatásban – amelyet a vállalatcsoport évente elkészít – Európa 24 országából közel 25 000 válaszadó, köztük 1004 magyar vett részt.