2011 óta most elõször készül sztrájkra a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet tagsága. Az elsõsorban a Liszt Ferenc Repülõtéren földi kiszolgálói munkakörökben dolgozókat tömörítõ szakszervezet szerint bár az elmúlt 3-4 év erõteljes növekedést hozott a hazai légiközlekedésben, a dolgozók bére hosszú évek óta szinte nem változott. A Malév GH Zrt. esetében például 2013-2014-ban 25 százalékos bércsökkentés is volt, aminek visszapótlására az akkori vezetõség ígéretet tett, ám ez azóta sem történt meg.

Csorba Attila, a szakszervezet elnöke a kialakult helyzettel kapcsolatban kiemelte: nem egyszerûen bérproblémáról van szó. A földi kiszolgálók sokszor áldatlan munkakörülményei, a nem ritkán kifejezetten extrém munkaidõ beosztások és a problémák hatására is kialakult komoly fluktuáció olyan méreteket öltött, amely már az egész reptér mûködését, a repülés biztonságát is befolyásolja.

A dolgozók túlterheltek, a munkaerõhiány miatt pedig nagyon rosszak a munkaidõ-beosztások: a jegykezelõknél például van olyan beosztás, amelyben az itt dolgozók hajnali 3 órakor kezdenek, és rendre 12,45 órát dolgoznak. Az alacsony fizetés és a megterhelõ munka miatt az elmúlt egy évben 200 ember fordult meg jegykezelõ munkakörben a budapesti reptéren, ami kifejezetten magas szám.

Az elnök kiemelte: az alacsony bérek és a létszámhiány sokszor a kiszolgálás minõségének rovására is mennek, mivel mint mondta, elõfordulhat, hogy a kevés fizetésért felvett rámpás, földi kiszolgáló, rakodó a rohanó munkatempó közepette bármilyen apró hibát ejt az akár repülésbiztonsági kockázatot is jelenthet.

Komoly problémát jelent, hogy a földi kiszolgálók eszközparkja is elöregedett, gyakran 15-20 éves gépekkel végzik feladataikat. A szakszervezet szerint olyan modernebb eszközökre lenne szükség, amelyek megóvják a munkavállalók testi épségét és egészségét. Jelenleg például rugózatlan kiszolgáló eszközökkel dolgoznak, nyitott vontatókat használnak (egész évben, idõjárástól függetlenül), és kézzel mozgatják az utaslépcsõket, valamint sokszor a repülõket is kézzel pakolják, szállítószalag nélkül. 

A földi kiszolgálócégeknél a túlórák elszámolása is problémát okoz, a szakszervezet követelései között éppen ezért szerepel az, hogy egységesen 200 óra (+50 a munkavállalóval egyeztetve) legyen a túlóraszám. Ami pedig a béreket illeti: a jegykezelõk között egészen az utóbbi idõkig voltak olyan munkavállalók, akik a garantált minimálbért sem kapták meg. Egy rámpás pedig úgy tud megkeresni körülbelül bruttó 240 ezer forintot, hogy 27-28 napot dolgozik egy hónapban.

A földi kiszolgálásban dolgozók problémái nem új keletûek, a szakszervezet blogján (leszblog.com) már 2016-ban arról írt, hogy olyan mértékû a megbízható, lojális repülõtéri szakemberek elvándorlása, hogy nem tudják a megajánlott bérekért pótolni hiányukat. A légiközlekedésben ráadásul speciális szektor, még a legegyszerûbbnek tûnõ szakmákban is 1,5-2 év a betanulási idõ.