A változás abban rejlik, hogy a korábbi években a mikro- és kisvállalkozások mutatóit csak az adott cég szintjén kellett vizsgálni. Ez akkor egyszerûsítést jelentett, hiszen nem kellett a cégcsoport adatainak utánajárni és értékelni. Multinacionális vállalatcsoportok hazai leányvállalatai is érintettek lehettek ebben a könnyítésben, hiszen azok mentesülhettek a fizetés alól, ha létszámuk nem érte az 50 fõt, és sem árbevételük, sem mérlegfõösszegük nem haladta meg a 10 millió eurót. Hasonló helyzetben voltak azok a magyar tulajdonosok is, akik adózási vagy egyéb megfontolásból tartottak fenn több társaságot.

Idén azonban – legkésõbb az április 23-i határidõig - már az egyes, úgynevezett partner- és kapcsolódó vállalkozások adatait együttesen kell értékelni – sokszor nem egyszerû képletek alapján. Ez alapján dõl el, hogy az adott társaságnak kell-e innovációs járulékelõleget fizetni. A járulék összegét az idei várható számok alapján kell meghatározni áprilisban és júliusban. A késõbbi elõlegek, valamint az év végi kötelezettségek mértékét pedig új, az akkor ismert adatok alapján kell majd újraszámolni.

A három tized százalékos adókulcs nem tûnik soknak, de ezt nem a társaságok eredménye, hanem a helyi iparûzési adó számításával közel megegyezõ módon kell megállapítani. Így az újonnan érintett vállalkozások legtöbb esetben több millió forintos adóteherrel is számolhatnak. Az innovációs járulékból közel 82 milliárd forintot vár idén a kormányzat. A bevételek tervezett több mint 10 százalékos növekedése jelentõs részben annak a több ezer vállalkozásnak köszönhetõ, amelyekkel idén kibõvül az innovációs járulékot fizetõk köre – emelte ki Hegedüs Sándor.