A Roland Berger nemrég megjelent, Városi Légi Mobilitás: Egy új közlekedési mód megjelenése c. tanulmánya szerint világszerte jelenleg mintegy 75 cég foglalkozik személyszállításra alkalmas drónok fejlesztésével. „Arra számítunk, hogy az utasdrónok a városon belüli és a regionális utazások tekintetében is reális közlekedési eszközök lesznek a következõ öt-tíz éven belül” - mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere. „Az akkumulátor-technológia és az önvezetõ rendszerek fejlõdése jelentõs lökést fog adni ennek a szektornak.”
Bár a következõ néhány évben a személyszállító drónok világpiaca még viszonylag szûk marad – a Roland Berger szakértõi elõrejelzése 3000 drónnal számol a légtérben 2025-ig – az ezt követõ években exponenciális növekedés várható, ahogy a drónok beszerzési és üzemeltetési költsége is jelentõsen csökkeni fog a helikopterekéhez képest. A tanulmány szerzõi azt várják, hogy kezdetben a légi jármûvek ezen új generációját elsõsorban repülõtéri transzferekre, illetve személyek városon belüli és városok közötti szállítására fogják használni. „A személyszállító drónok átalakíthatják a városi mobilitási mixet,” jelentette ki Schannen Frigyes. „A megfelelõ keretek között pedig hozzájárulhatnak a dugók enyhítéséhez is, amelyek jelenleg annyira gyakoriak a közlekedési hálózatainkon.”
Még vannak megválaszolatlan mûszaki és jogi kérdések
Az, hogy hogyan fog valójában kinézni az elsõ városi közlekedésben használt drón még vita tárgya. Az ígéretes jövõbeni tervek között szerepelnek többek közt ún. multikopterek vagy kvadkopterek, döntött szárnyas légi jármûvek, függõleges fel- és leszállásra képes jármûvek (Vertical Takeoff and Landing – VTOL), valamint különféle hibrid konstrukciók is. Míg a különbözõ rotor-meghajtású megoldások a belvárosi használatban lehetnek ideálisak, ahol kevés hely áll rendelkezésre, a gyorsan mozgó VTOL jármûvek a nagyobb távolságok megtételére lehetnek jó választás.
Néhány szabályozási akadályt is el kell még hárítani. „Az elektromos meghajtású utasdrónoknak nem csak megfelelõ töltõállomásokra és szervizekre van szükségük, hanem biztonságos és engedélyezett folyamatokra és például leszállási pontokra is. A megfelelõ helyszíneket pedig gyakran nehéz megtalálni.” - mondta Schannen Frigyes.
Az elektromos légi jármûvek mûködéséhez erõs 5G/6G mobilhálózat is szükséges, amely garantálni tudja a kommunikációt az irányító központokkal és más felhasználókkal is a felszínközeli légtérben. Mindemellett a szabályozó is kihívásokkal szembesül, mivel a felelõs felügyeleti szervek, a különbözõ légtér-kategóriák és az új technológia jogi kérdései jelenleg még meghatározásra várnak.
Az együttmûködés a kulcs
A célzott partnerségeknek kiemelt jelentõsége lesz az utasszállító drónok sikerében. Példaként itt van Ingolstadt esete, ahol a bajor állam 14 másik európai hatósággal mûködik együtt (többek között Genf, Hamburg, Brüsszel, Antwerpen és Toulouse városában) az EU Urban Air Mobility Initiative (Városi Légi Mobilitás Kezdeményezés) keretében. A német szövetségi kormány és a Bajor Szabadállam mellett Ingolstadtnak sikerült bevonnia a projekt indításába az üzleti szférát, a környezõ repülõtereket és más szereplõket is. A felek együtt fognak dolgozni azon, hogy meghatározzák a potenciális használati eseteket és a tesztrepülések indításához szükséges elõfeltételeket.
„Ha Európában sikerül a különbözõ szereplõket egy asztalhoz ültetni és elérni, hogy szorosabban együttmûködjenek, akkor az egy valódi mobilitási forradalomhoz vezethet, ami enyhítheti a nyomást a bedugult és környezetszennyezõ városi úthálózatokon.” - jósolta Schannen Frigyes.