Erre egyre nagyobb az igény az olyan megtakarítási termékek iránt, melyet akár 2-3 ezer forinttal el lehet kezdeni, késõbb pedig növelni a kereset emelkedésével. Meg fog jelenni idén hasonló, kis kezdeti költségekkel és befizetésekkel mûködõ termék - véli Oláh. Szerinte ezzel a potenciális ügyfelek köre is nõhet.

Kiemelt szerepe lehet idén a biztosítóknak a befektétési lehetõségek között. Az életcélok ugyanazok, mint néhány évvel ezelõtt voltak, de ezeket csak hosszabb takarékossággal tudjuk elérni.

A hosszú távú befektetésekkel szembeni bizalmatlanság egyik ellenszere lehet, hogy az összeg egy része rövidtávú, likvid eszközökbe kerül. Vagyis a megtakarítás egy kis része könnyen hozzáférhetõ, igaz kisebb hozamot nyújt nekünk. Ezzel szinte banki szolgáltatásokat kínálnak a biztosítók, ez a trend már tavaly is elindult, de tovább erõsödhet. A szakértõ szerint azonban öngyilkosság lenne közvetlenül a hitelintézetekkel versenyeznie a biztosítóknak, ezért nem tolódhat a végtelenségig ebbe az irányba a termékfejlesztés.

Nagy növekedés volt tapasztalható a bónuszok tekintetében, ezeket az ügyfelek hûségéért fizeti ki a biztosító. Ezzel kapcsolatban Oláh Attila elmondta, hogy felelõsséget kell mutatnia az összes biztosítónak, az ING tartózkodik a hasonló termékek bevezetésétõl. A unit-linked biztosításoknál a megígért bónuszok a legtöbb esetben csak akkor kerülnek kifizetésre, ha se késedelem, se részleges visszavásárlás, se díjcsökkentés nem történik.

Oláh szerint megjelenhetnek új bónuszok, melyek nem pénzalapúak: növelni lehetne a biztosítási összeget bizonyos befizetés esetén, vagy más szolgáltatások jelenhetnének meg, mint pl. díjvisszatérítés, szûrõvizsgálat, magazin elõfizetés, melyek az egészségmegõrzést szolgálják.


Szét kellene választani, hogy biztosítási vagy befektetési oldalra megy-e a befizetés- mondja Oláh. Mindjárt az elején tudnia kell az ügyfélnek, hogy mennyi megtakarítása van. Sokszor azt hiszik az ügyfelek, hogy a teljes átadott összeg egy alapban kamatozik, pedig a valóságban annak csak egy töredéke kerülhet ide az elsõ években. Ezekrõl az arányokról is körültekintõen tájékozódjunk szerzõdéskötéskor. A már bevezetett TKM (teljes költségmutató) megmutathatja, hogy egyes biztosítók milyen hatékonysággal dolgoznak, milyen költségeket kell kitermelnie a befektetésnek.

A unit-linked biztosítások esetében a befizetett összeg különbözõ pénzügyi eszközökbe kerül, alapok, kötvények, részvények. Eddig az volt a jellemzõ, hogy minél nagyobb szabadságot adtak az ügyfeleknek a befektetések összeválogatásakor. Ez a trend kezd megfordulni a szakértõ szerint, egyre inkább olyan összecsomagolt termékekre van szükség, melyek különbözõ kockázatvállalási hajlandóság szerint tartalmaznak értékpapírokat. Ezek után már csak az elvárt megtérülés és a vállalható kockázatok szerint több, de még átlátható termékcsoport közül választhatunk.