Az EM-DAT katasztrófa adatbázisa szerint az árvíz a leggyakrabban elõforduló természeti katasztrófa, világszerte. 2010-ben mintegy olyan 400 természeti katasztrófát tartanak számon, amely legalább 100 embert érintett, vagy 10 halálos áldozattal járt. A 400-tól 183 árvíz volt. Ezek többsége ember által okozott volt: vagy éghajlatváltozásból, vagy a folyók természetes folyásirányába való beavatkozásból eredt.

Mindez nem kíméli régiónkat sem. A Közép- és Kelet-Európát sújtó árvizek 2010-ben összesen 2,6 milliárd eurónyi kárt okoztak és 22 ember életét oltották ki.

Most következõ cikkünk az árvíztérképek kidolgozásával foglalkozó Intermap Technologies kockázatkezelési vezetõjének elemzésén alapul, amely a cseh biztosításpiaci magazin, a Pojistny obzor legutóbbi számában jelent meg.

Az árvízkockázati térképek alapján történõ kockázati modellezést érintõ közelmúltbeli innovációk lehetõvé teszik a biztosítók számára, hogy az esõzések miatt kialakuló árvizek kockázatait is beépítsék a meglévõ komplex modelljeikbe.

Az árvizek modellezése (statisztikai és matematikai modellek használata) kulcsfontosságú tényezõ annak megértésében, hogy miként viselkedik a víz katasztrófák idején, segítségükkel meg lehet becsülni a potenciális károk nagyságát, fel lehet készülni az árvizek elõtti és az azt követõ eseményekre. Mindezeken kívül szükség van továbbá válságtervek, evakuációs tervek és egyéb fontos dokumentumok kidolgozására, melyek a lakosság biztonságát szolgálják.

Ezen információk birtokában a biztosítók számára lehetõvé válik az adott területek árvízkockázatának megfelelõ termékek fejlesztése, a kárrendezési folyamat felgyorsítása, a pénzügyi tartalékok optimalizálása, vagy az emberi erõforrások megfelelõ elosztása.

Mindezek együttesen lehetõvé teszik a biztosított eszközök árvizek után történõ gyors és hatékony helyreállítását.

Az árvizek típusai

Az árvizeken belül több típust lehet megkülönböztetni egymástól. Az úgynevezett folyami árvizek esetében a folyómedrekben a megszokottnál nagyobb mennyiségû víz áramlik, mely a mederbõl kilépve elönti az ártereket.

A második típusba tartoznak az úgynevezett villámárvizek (flash flood), melyek ezerévente egyszer alakulnak ki (az ilyen árvizek kialakulásának valószínûsége egy évben kisebb, mint 0,001), kis vízhozamú, különben békés hegy- és dombvidéki vízfolyásokon (patakokon).

A harmadik típus, hasonló a villámárvizekhez, azzal a különbséggel, hogy a felesleges víz a medren kívül gyûlik össze, a heves esõzéseknek köszönhetõen, jellemzõen síkságon.

Az utolsó kategóriába a tengervíz szintjének megemelkedése miatt kialakuló árvizek tartoznak, melyet okozhat erõs szél, vagy földrengés.

Mindegyik típusnak megvannak a maga sajátosságai és okai, melyek ezért külön modelleket, a modellek pedig eltérõ adatokat igényelnek az események megfelelõ szimulációjához.

Az árvíz modellezés globális trendjei

A árvízi modellek fejlõdése számos érintett számára elõnyökkel és haszonnal jár, többek között az európai biztosítóknak is. Korábban a legjobb árvízkockázati modellek domborzati felbontása is csak 50 méteres volt, ma már a biztosítók akár 5-10 méteres felbontású domborzati modelleket is használhatnak. A kockázatkezelõk számára ez egyértelmûen elõnyt jelent, hiszen nagyobb felbontású modellek esetén könnyebben meg tudják mondani, hogy egy esetleges árvíz a vagyontárgy teljes megsemmisüléséhez és a kisebb károsodásához vezet, ugyanígy akár adott terület teljesen kockázat-mentessé minõsítését is eredményezheti.

A nagy felbontású modellek különösen fontosak a heves esõzések által okozott árvizek modellezéséhez, melyek mostanában egyre gyakoribbak. A közelmúlt eseményei az Egyesült Királyságban (2007. június-júliusi árvizek) és Közép-Európában (2009) felhívták a figyelmet arra, hogy a heves esõzések által okozott károk akár biztosított károk felét is kitehetik. Az Egyesült Királyság környezetvédelmi ügynöksége szerint mintegy 3,8 millió ingatlan van kitéve a heves esõzések által okozott árvizeknek, míg a folyami árvizeknek mindössze 2,8 millió.

Ezek az ingatlanok nem lennének azonosíthatók a hagyományos, folyami árvizekhez kapcsolódó modellekkel, sem a 20 méternél nagyobb vízszintes felbontású modellekkel. A modellezés legújabb trendjei lehetõvé teszik a biztosítók és az államigazgatás számára az árvizek biztosíthatóságát és kezelését, méghozzá páratlan precizitással.

Az árvizek által okozott károk az elkövetkezõ években várhatóan emelkedni fognak, olyan tényezõknek köszönhetõen, mint a vagyontárgyak értékének emelkedése, a folyami síkságokon történõ építkezések számának emelkedése, illetve az éghajlatváltozás.

Az új, nagyobb felbontású modellek megbízhatósága emelkedik, mivel nagyobb pontossággal képesek mérni a potenciális károk nagyságát, ezért a biztosítók képesek lesznek kezelni a nagyobb kockázati kitettséget is.

A heves esõzések által okozott árvizekkel kapcsolatos adatok kulcsfontosságúak a biztosítók szempontjából, hiszen korábban az árvizekhez kapcsolódó károk egy része a folyami árvíz zónákon kívül esett. Jelentõs esõzések esetén a csapadékból keletkezõ elöntés és a folyami elöntés bizonyos területeken egybeeshet. A folyami árvízkockázati térképek azonban nem képesek azonosítani a csapadékos elöntéseket. A cseh biztosítók, valamint a térképeket készítõ cégek között jelenleg például éles vita folyik arról, hogy a meglévõ árvízkockázati térképeket kibõvítsék.

A modellek fejlõdése pontosabb biztosítási feltételek megszabását teszi lehetõvé a vagyonbiztosítás esetében. Eltekintve attól az egyértelmû hatástól, hogy a biztosítók jobban fel tudnak készülni egy esetleges árvíz csapásra, ezáltal ki tudják fizetni a keletkezett kárigényeket, az adatok arra is alkalmasak, hogy új biztosítási termékeket dolgozzanak ki a társaságok. Ennek az ügyfelek, pontosabban az ingatlanok tulajdonosai is elõnyét élvezhetnék, hiszen jelenleg – a pontatlan modellek miatt – akadnak olyan területek, ahol egyáltalán nem lehet biztosítást kötni az ingatlanra.