A hamis érmék száma elenyészõ a pénzforgalomban lévõ három legnagyobb névértékû (50 c, 1 €, 2 €), összesen közel 16 milliárd valódi érméhez képest. Minden 100 000 valódi érmére jut 1 hamisított.
Algirdas ©emeta, a csalás elleni küzdelemért felelõs uniós biztos szerint: „különösen a kiskereskedõk, a kisvállalkozók és a polgárok kezébe juthatnak hamis fizetõeszközök. A pénzhamisítás elleni küzdelem ezért kifejezetten fontos a becsületes adófizetõ polgárok védelme szempontjából. Örömömre szolgál, hogy az euró az OLAF tevékenységén keresztül kellõ védelemben részesül. A jövõben is megteszünk mindent annak érdekében, hogy egész Európában kiszûrjük az illegális eredetû pénzeszközöket és csírájában elfojtsuk a pénzhamisítás illegális gyakorlatát.
A megelõzés és felderítés érdekében tagállami és uniós szinten meghozott számtalan intézkedés hathatósnak bizonyult az euróhamisítás elleni küzdelemben. Az intézkedések egyebek mellett a jogalkotásra, a technikai vizsgálatra és kooperációra, a bûnüldözés összehangolására, valamint az igazságügyi együttmûködésre terjednek ki. Az áruértékesítõ automaták és más, pénzbedobással mûködõ készülékek megfelelõ beállítása szintén hozzájárulhat a hamis pénzérmék kiszûréséhez.
Az intézkedéseken keresztül jól nyomon követhetõ mindaz az erõfeszítés és elõrelépés, amelyet a tagállamok és uniós intézmények a hamis euróérmék felkutatása és pénzforgalomból való kivonása terén tettek. Az Európai Parlament és a Tanács az ügy mellé állva rendeletet fogadott el annak érdekében, hogy a pénzintézetek kizárólag valódi euróérméket forgathassanak vissza a forgalomba. A rendelet 2012. január 1-jén lépett hatályba.
Ami az euróbankjegyeket illeti, a hamisításuk elleni védelemmel megbízott Európai Központi Bank beszámolója szerint 2011-ben mintegy 606 000 hamis példányt kellett bevonni, összességében 19,3%-kal kevesebbet, mint 2010-ben. Továbbra is leginkább a 20 és 50 eurós címletek népszerûek a hamisítók körében.
A Bizottság kifejezetten az euró pénzhamisítás elleni védelme céljából mûködteti a Periklész programot, amely tapasztalatcserére, segítségnyújtásra és képzésre ad módot. 2011-ben a Bizottság, illetve az OLAF e program keretében 16 projektet hajtott végre, ezek többségét elsõsorban konferenciák és szemináriumok alkották, melyeken nemzeti bûnüldözõ szervek, jegybanki hatóságok, kereskedelmi bankok, pénzváltóhelyek és igazságszolgáltatási szervek képviselõi vettek részt. A projektek technikai, tudományos és operatív támogatásra, ágazati szakmai képzésre, az illetékes hatóságok közötti együttmûködés javítására és az euróhamisítással kapcsolatos figyelemfelhívásra összpontosultak. Ezen tevékenységeknek az elképzelések szerint helyet kell kapniuk a Periklész 2020 programon belül is, amelyet a Bizottság 2011 decemberében terjesztetett elõ az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.