Biztonságosnak bizonyult a budapesti ivóvíz a PFAS-vegyületek vizsgálata alapján – erre jutottak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói egy új, hiánypótló kutatásban. A szakemberek első alkalommal végeztek átfogó méréseket a fővárosi ivóvízhálózatban található úgynevezett „örök vegyületek”, vagyis a per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) jelenlétére vonatkozóan.

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a vizsgált ivóvízmintákban mért PFAS-koncentrációk minden esetben a jelenlegi egészségügyi határértékek alatt maradtak. Bár egyes vegyületek – például a PFOA és a PFOS – kimutathatóak voltak, a budapesti ivóvíz a mérések szerint biztonságosnak tekinthető.

A tanulmány a nemzetközi szakirodalomban is jelentős előrelépésnek számít: a kutatók a Measurement: Food című szakfolyóiratban publikálták eredményeiket. A vizsgálat során modern LC-MS/MS analitikai módszereket alkalmaztak a Fővárosi Vízművek hálózatából származó minták elemzésére.

A kutatás másik kiemelt eredménye egy megbízható egyetemi PFAS-mérési módszertan és adatbázis létrehozása, amely hosszú távon lehetőséget ad a felszíni, felszín alatti és ivóvízbázisok rendszeres monitorozására. Ez különösen fontos annak fényében, hogy a PFAS-vegyületek rendkívül lassan bomlanak le, és több kutatás szerint egészségügyi kockázatokkal is összefüggésbe hozhatók.

A szakemberek szerint a főként parti szűrésű vízbázisokra épülő budapesti ivóvízrendszer jelenleg megfelelő biztonságot nyújt, ugyanakkor a környezeti terhelés folyamatos nyomon követése továbbra is kulcsfontosságú.

A most validált mérési kapacitást a MATE kutatói már további projektekben is alkalmazzák: a „PFAquatic” HU-Rizont programban például az örök vegyi anyagok környezeti előfordulását, toxicitását és élelmiszeripari kitettségét vizsgálják.