Az energiaárak emelkedése ugyan visszafogja az új lakások építését, de közben látványosan felpörgeti az energiahatékonysági felújításokat – állapítja meg az Európai Központi Bank (ECB) friss elemzése. A jegybank kutatói szerint a magas rezsiköltségek egyre több háztartást ösztönöznek nyílászárócserére, hőszigetelésre vagy a fosszilis tüzelésű fűtési rendszerek lecserélésére, ami részben ellensúlyozza az építőipar új lakásépítési szegmensének gyengélkedését. Az elemzés Magyarország szempontjából is különösen aktuális, mivel az ország lakásállománya az egyik legkevésbé energiahatékony az Európai Unióban.

Az ECB közgazdászai, Desislava Rusinova és Marco Weißler szerint az energiapiaci sokkok kettős hatást fejtenek ki. Egyrészt növelik az építőanyagok és a kivitelezés költségeit, rontják a fogyasztói bizalmat, valamint visszafogják az új lakások iránti keresletet. Másrészt azonban jelentősen javítják az energiahatékonysági beruházások megtérülését, így egyre több háztartás dönt felújítás mellett.

A folyamat azért is fontos, mert az euróövezet építőiparának legnagyobb részét már nem az új építések adják. Az ECB számításai szerint a villanyszerelési, gépészeti, fűtési, klímaszerelési és befejező munkák együttesen az ágazat teljes kibocsátásának mintegy 75 százalékát képviselik, vagyis a felújítások meghatározó szerepet töltenek be az építőipari aktivitás fenntartásában.

Az elemzés szerint a lakossági döntésekben jól mérhető az energiaárak hatása. Az ECB fogyasztói felmérése alapján minden 100 eurós havi rezsinövekedés átlagosan 0,8 százalékponttal növeli annak valószínűségét, hogy az érintett háztartás energiahatékonysági korszerűsítésbe kezd. A földgázzal vagy fűtőolajjal fűtő otthonok tulajdonosai jóval nagyobb arányban terveznek felújítást, mint azok, akik már megújuló energiaforrást használnak.

A beruházások eredménye a rezsiszámlákon is megjelenik. Azok a háztartások, amelyek energiahatékonysági felújítást végeztek, a következő fűtési szezonban átlagosan kisebb közüzemi költségnövekedésről számoltak be, mint a korszerűsítést elhalasztó családok. Bár az adatok nem kizárólag a fűtési kiadásokat tartalmazzák, a tendencia arra utal, hogy a beruházások valóban mérséklik az energiaáraknak való kitettséget.

Az ECB szerint az energiahatékonysági felújítások hosszabb távon nemcsak a háztartások pénzügyi terheit csökkentik, hanem az infláció és a gazdaság energiaár-sokkokkal szembeni sérülékenységét is mérséklik. Különösen fontos lehet ez 2028-tól, amikor az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjed az épületek energiafelhasználására is, ami tovább növelheti a fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtési rendszerek költségeit.

Magyarország számára az elemzés üzenete különösen fontos. Az Európai Bizottság legfrissebb országjelentése szerint a hazai lakásállomány energiahatékonysága az EU leggyengébbjei közé tartozik, miközben a lakossági energiafelhasználás közel fele továbbra is földgázra épül. A Bizottság szerint az épületkorszerűsítések egyszerre csökkenthetnék az ország fosszilisenergia-függőségét, az energiaimport-kitettséget, a légszennyezést és az energiaszegénységet. A jelentés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a lakossági energiaárak támogatása gyengíti a felújítási hajlandóságot, mivel mérsékli az energiatakarékossági beruházások gazdasági ösztönzőit.