A pénz önmagában nem tesz boldoggá – ezt számos kutatás igazolta. Ugyanakkor a jövedelem és az elégedettség között létezik egy jól mérhető kapcsolat: egy bizonyos kereseti szintig a magasabb jövedelem javítja az emberek életértékelését, ám ezt követően a többletbevétel már nem növeli érdemben a szubjektív jóllétet. Ezt a pontot nevezik a szakirodalomban jövedelmi telítettségi szintnek (income satiation), vagy – közérthetőbben – a „boldogság árának”.
A pénzküldési szolgáltatásokat nyújtó Remitly elemzése a Purdue University kutatására építve azt vizsgálta meg, hogy az egyes országok átlagos éves bérei milyen közel állnak ehhez a küszöbhöz. Az elemzéshez a (ILO) béradatait használták fel, amelyeket vásárlóerő-paritással, inflációval és árfolyamokkal korrigáltak. A Remitly az országok eredményeit annak alapján rangsorolta, hogy az átlagos éves jövedelem milyen arányban éri el a becsült boldogsági küszöböt.
A rangsor élén Szlovénia áll, amely az egyetlen ország, ahol az átlagkereset már meghaladja a boldogság becsült árát. Az országban az átlagos éves jövedelem 43 ezer dollár, míg a jóllét telítettségi pontját 37 ezer dollárra becsülték. Ez azt jelenti, hogy az átlagbér a küszöb 116,3 százalékát éri el.
A második helyen Luxemburg szerepel, ahol az átlagos éves kereset 110 ezer dollár, ami a 118 ezer dolláros boldogsági küszöb 92,8 százalékának felel meg. Ezt követi Észtország (90,5%), Szingapúr (90,0%) és Litvánia (89,2%). Az első tízben Csehország, Lettország, Görögország, Belgium és Románia is helyet kapott.
A rangsor egyik legérdekesebb tanulsága, hogy a közép- és kelet-európai országok feltűnően jól szerepelnek. Az első tizenegy helyből hetet a régió országai foglalnak el. Bár ezekben az államokban a nominális bérek alacsonyabbak a nyugat-európai szintnél, a becsült boldogsági küszöb is mérsékeltebb, így az átlagjövedelmek közelebb kerülnek ahhoz a ponthoz, amely felett a többletjövedelem már nem növeli tovább az elégedettséget.
Magyarország a középmezőnyben
Magyarország a rangsor 28. helyén szerepel. Az átlagos éves kereset 16 ezer dollár, míg a becsült boldogsági küszöb 30 ezer dollár, vagyis a hazai átlagbér a telítettségi szint 52,3 százalékát éri el.
A régiós összehasonlítás alapján Magyarország lemarad a közép-európai élmezőnytől. Szlovénia messze kiemelkedik 116,3 százalékos értékével, míg Csehország 87,8, Lengyelország 74,5, Románia 76,3, Észtország 90,5, Litvánia pedig 89,2 százalékos arányt ér el. Ugyanakkor a magyar mutató még így is kedvezőbb több fejlett angolszász országénál: az Egyesült Államokban ez az arány 55,8 százalék, Kanadában 44,4 százalék, Ausztráliában pedig 36,6 százalék.
Nem a legmagasabb fizetés számít
A kutatás arra is rávilágít, hogy a magas bérek önmagukban nem garantálják a jobb helyezést. Az Egyesült Államokban az átlagos éves kereset 75 300 dollár, ugyanakkor a becsült boldogsági küszöb 134 800 dollár, így az átlagbér annak csupán 55,8 százalékát fedezi.
Még látványosabb a különbség Ausztráliában, ahol a boldogság becsült ára 161 300 dollár – a vizsgált országok között a legmagasabb –, miközben az átlagkereset 59 ezer dollár, vagyis a küszöb mindössze 36,6 százalékát éri el. Hasonló a helyzet az Egyesült Királyságban (35,9%), Kanadában (44,4%) és Új-Zélandon (34,0%).
Az elemzés összességében azt mutatja, hogy a jóllét és a jövedelem kapcsolata jóval összetettebb annál, mint hogy pusztán a fizetések nagyságát vizsgáljuk. Legalább ilyen fontos szerepet játszik a helyi árszínvonal, a vásárlóerő és az adott országban jellemző életkörülmények. Ez magyarázza, hogy több közép- és kelet-európai ország a rangsor élmezőnyébe került, miközben számos magas jövedelmű fejlett gazdaság jóval hátrébb végzett.