Egy hurrikán közeledésekor a döntéshozóknak gyakran úgy kell több millió dolláros felkészülési intézkedésekről dönteniük, hogy közben még nem lehet pontosan tudni, merre halad majd a vihar és mekkora károkat okoz. A túl korai felkészülés jelentős költségekkel járhat, a késlekedés viszont emberéleteket és értékes infrastruktúrát veszélyeztethet. Egy új kutatás most azt vizsgálta, hogyan lehet a megbízható hurrikán-előrejelzések teljes gazdasági értékét számszerűsíteni.

A korábbi modellek elsősorban az épületekben, járművekben és más vagyontárgyakban keletkező károk, illetve a megelőző intézkedések költsége alapján becsülték az előrejelzések értékét. Sneh Gulati, a Florida International University statisztikusa, valamint Charles R. Sampson, a Naval Research Laboratory korábbi meteorológusa és szerzőtársaik ennél szélesebb megközelítést alkalmaztak. Modelljükben az evakuálás költségei, a sérülések, valamint az előrejelzési hibák hosszabb távú következményei is megjelennek.

A kutatók több évtizednyi hurrikánadat alapján vizsgálták azt is, hogyan függ össze a vihar erőssége, a felkészültség szintje és a sérülések kockázata. Számításaik szerint egyetlen sérülés átlagos gazdasági költsége mintegy 133 ezer dollár. Ez jól mutatja, hogy a megfelelő időben meghozott megelőző intézkedések értéke jóval túlmutathat a közvetlen vagyoni károk elkerülésén.

A modellt amerikai katonai támaszpontokon tesztelték, ahol egy közelgő trópusi ciklon miatt a felkészültségi szint emelése egyre költségesebb intézkedéseket jelenthet: az objektumok biztosításától a személyzet evakuálásán át a hajók és repülőgépek áthelyezéséig. A számítások szerint egy-egy pontos előrejelzésből származó megtakarítás a kisebb, mintegy 500 főt kiszolgáló támaszpontokon 200 ezer dollár körül alakulhat, míg a nagyobb létesítményeknél a 70 millió dollárt is meghaladhatja.

A kutatás egyik fontos üzenete, hogy az időjárási előrejelzések pontossága önmagában is gazdasági értéket képvisel. Egy megbízható prognózis ugyanis nemcsak azt teszi lehetővé, hogy elkerüljék a szükségtelen és drága intézkedéseket, hanem azt is, hogy a valóban veszélyes helyzetekben időben megkezdődjön a védekezés.

Bár a modellt katonai bázisokon alkalmazták, a módszertan más, természeti katasztrófáknak kitett térségekben is használható lehet, például tengerparti településeken, nagyvárosokban vagy akár kisebb országokban. A megközelítés így a katasztrófakockázat-kezelés és a biztosítás szempontjából is fontos tanulságot hordoz: a megelőzés gazdasági értékének meghatározásakor nem elegendő csupán a potenciális anyagi károkat figyelembe venni.