Az AccuWeather előzetes becslései szerint a Melissa hurrikán – Jamaica történetének első, ötös kategóriájú vihara 48 és 52 milliárd dollár közötti összesített gazdasági és infrastrukturális kárt okozott a karibi térségben.

A vihar 185 mérföld/órás (298 km/h) csúcsszéllel és 892 mb központi légnyomással érte el Jamaicát, amivel átlépte a ritka 900 mb alatti határt – ilyen erősséget legutóbb a 2024-es Milton hurrikán produkált.

Pusztítás a Karib-térségben
Jamaica mellett Haiti, a Dominikai Köztársaság és Kuba is súlyosan megsérült. Az erős szél és a heves esőzések ezrek otthonát és vállalkozását rombolták le, utak és elektromos hálózatok váltak használhatatlanná. A kutató- és mentőegységek napokig, sőt hetekig is dolgozhatnak, hogy elérjék a leginkább elzárt településeket.

A hurrikán továbbhaladva Kanada keleti partvidékét is elérte, ahol 60 mérföld/órás széllökéseket és helyenként 90 mérföld/órás (145 km/h) viharszeleket mértek.

Emberi és gazdasági következmények
Jonathan Porter, az AccuWeather vezető meteorológusa elmondta:

„A pusztítás szívszorító. A rendkívüli szél, a vihardagály és a heves esőzés több ezer otthont és vállalkozást tett tönkre. Sokan még a tavalyi Beryl hurrikán utóhatásait próbálták kiheverni, amikor Melissa lecsapott.”

A szakértő szerint a károk nemcsak az ingatlanokat, hanem teljes iparágakat érintenek – különösen a turizmust, a mezőgazdaságot és a halászatot –, amelyek Jamaicában és a térség több országában a gazdaság gerincét adják.

„A turizmus Jamaicában kulcsfontosságú bevételi forrás. Az iparág teljes helyreállása éveket, sőt akár egy évtizedet is igénybe vehet. A kitelepítések, az infrastruktúra újjáépítése, a munkahelyek elvesztése és az egészségügyi költségek mind hosszú távon terhelik majd a gazdaságot.”

Hosszú távú kihívások
Az AccuWeather elemzői szerint Melissa az Atlanti-óceán idei legköltségesebb vihara, amely tartósan befolyásolja a térség gazdaságát.
A szakértők hangsúlyozzák: a klímaváltozás miatt a melegebb tengervíz növeli a nagy erejű hurrikánok kockázatát, ezért az újjáépítés során a rezilienciának és az éghajlatállóságnak központi szerepet kell kapnia.