Ötszázmilliárd forintos Havária Alap létrehozását tervezi a kormány a 2026-os költségvetés módosításában. A keret elsősorban az aszály, valamint az energiaellátás előre nem látható költségvetési következményeinek kezelésére szolgálna. A kormány szerint az aszály és az energiaellátás biztonsága olyan terület, amely előtt nem állhat költségvetési akadály.

A Havária Alap a módosított költségvetés egyik jelentős új eleme. A kormány augusztus 24-i közlése szerint az 500 milliárd forintos, elkülönített keretre a számos ponton terhelt energetikai és mezőgazdasági infrastruktúra, valamint az ezek által súlyosbított aszály és energiaválság miatt van szükség. A forrásból az előre nem látható költségvetési kiadásokat kívánják fedezni, többek között az energiaellátás biztonságával és az aszálykárok mérséklésével összefüggésben.

Nem 500 milliárd forintos agrártámogatási keretről van szó

A bejelentésből egyelőre nem derül ki, hogy az 500 milliárd forintból mekkora összeg juthat közvetlenül a mezőgazdaságnak, illetve milyen konkrét programokon keresztül használhatják fel a pénzt. A kormány közleménye az aszálykárok mellett az energiaellátás előre nem látható költségeit is megnevezi, így a teljes összeg nem tekinthető mezőgazdasági kárenyhítési keretnek.

A Portfolio beszámolója szerint Kármán András pénzügyminiszter a keddi háttérbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy az 500 milliárdos Havária Alap tartalék a nem várt kiadások fedezésére. Ha az év végéig nem lesz szükség a teljes keretre, az alap fel nem használt része mérsékelheti a tényleges költségvetési hiányt.

A keret jelentőségét növeli, hogy a kormány a 2026-os költségvetés felülvizsgálata során a korábbi 3,7 százalékos deficitcél helyett 7,5 százalékos hiánnyal számol. A kabinet indoklása szerint az örökölt gazdasági helyzet, valamint az aszály és az energiaválság idei költségei miatt nincs lehetőség a hiány további csökkentésére.

A módosított költségvetés tervezetét a Pénzügyminisztérium augusztus 17-én adta át a Költségvetési Tanácsnak előzetes véleményezésre, az Országgyűlésnek pedig legkésőbb augusztus 31-én nyújtják be. A Havária Alap tényleges felhasználásának részletei ezért várhatóan a költségvetési módosítás parlamenti vitája, illetve az azt követő kormányzati intézkedések során válnak ismertté.

Az agrárium szempontjából különösen fontos lehet, hogy a keretből mennyi jut majd közvetlen kárenyhítésre, és mennyit fordítanak hosszabb távú alkalmazkodásra – például a vízgazdálkodás, a vízvisszatartás vagy az öntözési infrastruktúra fejlesztésére. Egyelőre azonban csak az biztos, hogy az 500 milliárd forintos összeg rendkívüli tartalékként jelenik meg a költségvetésben, nem pedig előre meghatározott agrártámogatási programként.