Az épületek tervezésénél használt időjárási adatok sok esetben a múlt klímáját írják le, miközben az évtizedekre tervezett épületeknek egy jelentősen megváltozott éghajlathoz kell alkalmazkodniuk. Norvég és portugál kutatók most több mint 5000 európai helyszínre készítettek jövőbeli meteorológiai adatokat, amelyek az épülettervezésben is közvetlenül felhasználhatók.

Az épületenergetikai számítások egyik alapja a „tipikus meteorológiai év” (Typical Meteorological Year, TMY), amely egy adott helyszín korábbi időjárási adataiból áll össze. A módszer azonban egyre nagyobb problémát jelenthet: egy ma megtervezett épületnek akár 50–70 év múlva is megfelelően kell működnie, miközben az alkalmazott időjárási adatok gyakran több évtizeddel korábbi állapotokat tükröznek.

A Norvég Élettudományi Egyetem (NMBU) és a Coimbrai Egyetem kutatói erre a problémára fejlesztettek ki egy új adatbázist. A Future Meteorological Years (FMY) olyan órás felbontású időjárási fájlokat tartalmaz, amelyek különböző jövőbeli időszakokra és kibocsátási forgatókönyvekre vetítik előre a klímát. Az adatok közvetlenül felhasználhatók a jelenlegi épületenergetikai szimulációs programokban.

A kutatók a rendelkezésre álló globális és regionális klímamodellek közül először kiválasztották azokat, amelyek megfelelően képesek visszaadni az európai nyári és téli viszonyokat. Az így kiválasztott modellek alapján készítették el az FMY-adatokat a század közepére (2036–2065) és végére (2066–2095), többek között az RCP4.5 és RCP8.5, valamint a CMIP6 SSP1-2.6-tól SSP5-8.5-ig terjedő forgatókönyvekre.

A kutatás részleteit a Journal of Building Performance Simulation folyóiratban megjelent tanulmány mutatja be. A szerzők szerint a kibocsátási forgatókönyv megválasztása nem pusztán tudományos kérdés: közvetlenül befolyásolhatja, hogy egy épületet milyen műszaki megoldásokkal érdemes megtervezni, például mekkora árnyékolásra vagy hűtési kapacitásra lesz szükség.

Az új adatok különösen jól mutatják, hogy Európa felmelegedése nem egyenletesen érinti az év különböző időszakait. Az északi területeken, például Oslóban, a hőmérséklet-emelkedés várhatóan télen lesz erőteljesebb, miközben nyáron kisebb lehet a változás. Ez az épületek energiaigénye szempontjából különösen fontos, hiszen Észak- és Közép-Európában a fűtés jelenleg meghatározó része az energiafelhasználásnak.

A számítások szerint 2080-ra az európai fűtési igény jelentősen mérséklődhet, különösen Észak-Európában. Ezzel párhuzamosan viszont a hűtési igény növekedése válhat egyre fontosabbá, főként Dél-Európában és a mediterrán térségben. Olyan területeken is megjelenhet számottevő hűtési igény, ahol ma ez kevésbé meghatározó szempont az épülettervezésben.

A kutatás egyik újdonsága, hogy a jövőbeli FMY-adatokat ugyanarra az alapra építették, mint a kutatócsoport korábbi, több mint 5000 európai helyszínt lefedő történelmi TMY-adatbázisát. Mindkettő a Copernicus CERRA újraelemzésére épül, így a múltbeli és a jövőbeli adatok összehasonlíthatók, és elkerülhető, hogy módszertani eltérések torzítsák a klímaváltozás hatásának becslését.

Az adatbázis már több európai országban, köztük Dániában, Lengyelországban és Spanyolországban is megjelent kutatási és épületenergetikai projektekben. A teljes adatállomány szabadon hozzáférhető a climatedataforbuildings.eu oldalon.

A fejlesztés jelentősége túlmutat az épületek energiafogyasztásán: azt mutatja, hogy a klímaváltozás hatásait már az épületek tervezésekor érdemes figyelembe venni. A ma felépülő házak, irodák és középületek ugyanis egy olyan éghajlatban fognak működni évtizedeken keresztül, amelyhez a múlt időjárási adatai önmagukban már nem jelentenek megfelelő tervezési alapot.

A biztosíthatóság szempontjából is egyre fontosabb lehet, hogy az épületek mennyire készülnek fel a jövő klímájára. Az EIOPA szerint a klímaváltozás miatt növekvő fizikai kockázatok hosszabb távon a kockázatalapú biztosítási díjak emelkedéséhez, illetve egyes klímakockázatok esetében a fedezetek elérhetőségének és megfizethetőségének romlásához vezethetnek. Az épületek alkalmazkodása ezért nemcsak energiahatékonysági vagy komfortkérdés, hanem biztosítási szempontból is egyre fontosabb. Az árnyékolás, a megfelelő hővédelem, a vízkárok elleni műszaki megoldások vagy más, az adott kockázathoz igazodó adaptációs intézkedések csökkenthetik az épület sérülékenységét és a potenciális biztosítási károkat. Az EIOPA 2025 végén javasolt PROTECT kezdeményezése is arra épül, hogy az ingatlantulajdonosok a természeti katasztrófák kockázatának ismeretében tegyenek megelőző intézkedéseket, és ennek részeként a biztosítási fedezetek korlátait, kizárásait és önrészeit is vegyék figyelembe.