A 30-59 éves magyarok 79 százaléka tart attól, hogy az infláció miatt a nyugdíjcélú megtakarításai komolyan veszítenek az értékükből a K&H biztos jövő kutatás második negyedéves eredményei szerint. Bár az arány a tavalyi 83 százalékhoz képest mérséklődött, továbbra is ez a nyugdíjas kori anyagi helyzettel kapcsolatos legerősebb aggodalom.

A bizonytalanság azonban nemcsak az inflációhoz kapcsolódik. A válaszadók 72 százaléka gondolja úgy, hogy hiába dolgozik egész életében, egy járvány vagy gazdasági válság megváltoztathatja az anyagi helyzetét. További 70 százalék attól tart, hogy ha lesz is megtakarítása a nyugdíjas évekre, az nem fog sokat érni.

Az előző évhez képest azonban mindhárom kérdésre adott válasz tekintetében mérséklődött a pesszimizmus. 2025 második negyedévében még 83 százalék értett egyet azzal, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások az infláció miatt veszítenek értékükből, 78 százalék gondolta úgy, hogy egy járvány vagy gazdasági válság alapjaiban forgathatja fel az anyagi helyzetét, 75 százalék pedig tartott attól, hogy a megtakarítása nem sokat fog érni. Az idei 79, 72 és 70 százalékos eredmények így javulást jeleznek mindhárom szempont esetében, miközben azt is mutatják, hogy a hosszú távú anyagi biztonsággal kapcsolatos félelmek továbbra is érintik a 30–59 évesek jelentős részét.

A javulás tehát egyelőre inkább az aggodalmak enyhülését, mintsem a bizonytalanság megszűnését jelzi. A válaszokból az rajzolódik ki, hogy a nyugdíjas évek pénzügyi biztonságát sokan továbbra is sérülékenynek érzik: nemcsak a megtakarítás megléte számít, hanem annak értékállósága és a külső gazdasági hatások is. A több mutatóban egyszerre látható mérséklődés ugyanakkor arra utal, hogy a tavalyihoz képest valamelyest kedvezőbbé váltak a várakozások.

Minél hamarabb, annál jobb

„A nyugdíjas évekre való felkészülésnél nemcsak az számít, hogy félreteszünk-e, hanem az is, hogy mikor kezdjük el, és mennyire következetesen építjük fel a megtakarításunkat. Több évtizedes időtávon természetes, hogy lesznek kedvezőbb és nehezebb gazdasági időszakok, ezért az aktuális körülmények mellett érdemes a hosszú távú célokra koncentrálni. Minél korábban kezdődik a tudatos tervezés, annál több lehetőség van arra, hogy a nyugdíjas évekre megfelelő pénzügyi tartalék épüljön fel.” – mondta Székely Pálma, K&H Biztosító értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.

Az eredmények mögött jelentős társadalmi különbségek is láthatók. A nők 85 százaléka tart a nyugdíjcélú megtakarítások infláció miatti értékvesztésétől, míg a férfiaknál 74 százalék ez az arány. Az alacsonyabb végzettségűek körében 83, a magasabb végzettségűeknél 73 százalék értett egyet ezzel az állítással. Hasonló különbségek jelennek meg a megtakarítások várható értékének megítélésében is: a nők 76, a férfiak 63 százaléka tart attól, hogy a nyugdíjas évekre félretett pénze nem fog sokat érni.