A korábban jellemzően kisebb súlyú természeti eseményekként kezelt viharok, jégesők, árvizek és erdőtüzek együttesen minden korábbinál nagyobb terhet rónak a biztosítási piacra. A Munich Re szerint 2025-ben a „non-peak” vagy másodlagos természeti kockázatokból származó biztosított károk először haladták meg a 100 milliárd dollárt, és a trend fokozatosan az új normalitás részévé válik.

A Munich Re friss elemzése szerint 2025-ben a természeti katasztrófák világszerte mintegy 224 milliárd dollár gazdasági kárt okoztak, amelyből a biztosítók mintegy 108 milliárd dollárt fedeztek. Ezzel a biztosított károk összege immár egymást követő hatodik évben haladta meg a 100 milliárd dollárt. A teljes veszteség ugyanakkor alacsonyabb volt a tízéves átlagnál, ami jól mutatja, hogy a kiugró károkhoz nem feltétlenül van szükség egy-egy rendkívül súlyos, úgynevezett „peak peril” eseményre.

A kisebb események összeadódó hatása

A biztosítási szakzsargonban „non-peak peril” vagy „secondary peril” kategóriába sorolt események közé tartoznak többek között a heves zivatarok, a jégesők, az árvizek és az erdőtüzek. Ezek hagyományosan azért kaptak kisebb figyelmet, mert egy-egy esemény általában nem okoz olyan koncentrált és extrém veszteséget, mint például egy nagy hurrikán vagy földrengés.

A Munich Re szerint azonban éppen az események gyakorisága és együttes hatása változtatja meg a kockázati képet. A másodlagosnak nevezett káresemények éves szinten már olyan veszteséget eredményeznek, amely korábban elsősorban a legsúlyosabb természeti katasztrófákhoz kapcsolódott. A társaság szerint ez a tendencia fokozatosan „új normalitássá” válik.

A változás hátterében a társadalmi-gazdasági tényezők mellett az éghajlatváltozás hatásai is egyre nagyobb szerepet játszanak. A Munich Re korábbi elemzései is arra mutattak rá, hogy a nem csúcskockázatnak számító események hosszú távon egyre jelentősebb részét adják a természeti katasztrófákból eredő veszteségeknek.

A hőség is egyre inkább biztosítási kockázat

A viszontbiztosító szerint nemcsak az intenzívebb viharok, árvizek és erdőtüzek miatt változik a kockázati környezet. A hőhullámok is egyre fontosabb károk és veszteségek forrásává válnak.

A tartósan magas hőmérséklet közvetlenül és közvetve egyaránt érintheti az infrastruktúrát, az ellátási láncokat, a mezőgazdaságot, az egészségügyi rendszereket, valamint az épületeket és műszaki berendezéseket. A hő így fokozatosan nem csupán környezeti, hanem jelentős gazdasági kockázattá is válik.

A biztosítási és viszontbiztosítási szektor számára ugyanakkor külön kihívást jelent, hogy a hő okozta károk esetében sokszor nehezebb egyértelmű ok-okozati kapcsolatot megállapítani, mint például egy vihar vagy árvíz esetében.

Rekordveszteségek az erdőtüzek miatt

Az erdőtüzek szintén jól példázzák a kockázatok változását. A Munich Re adatai szerint a kaliforniai erdőtüzek 2025-ben 54 milliárd dolláros gazdasági veszteséget okoztak, ami az eddig mért legnagyobb veszteség volt ebben a kategóriában. Európában is jelentős tűzesetek történtek, többek között Bordeaux, Marseille és Madrid térségében, valamint Szicíliában. A nagy európai városokat azonban eddig többnyire elkerülték a legsúlyosabb következmények.

A növekvő veszteségek miatt a viszontbiztosítók szerepe is felértékelődik. A kockázatok jobb modellezése, a megelőzés és az alkalmazkodás egyaránt hozzájárulhat a károk mérsékléséhez, miközben a viszontbiztosítási kapacitás lehetővé teszi, hogy a biztosítók nagyobb veszteségeket is kezelni tudjanak.

A kiberkockázatok és az AI új dimenziót adnak

A Munich Re szerint a természeti katasztrófák mellett a kiberkockázatok és a mesterséges intelligencia gyors terjedése is alapvetően alakítja át a kockázati környezetet.

A kiberkockázat már jelenleg is a vállalatok egyik legfontosabb kockázata, miközben a biztosítási penetráció továbbra is alacsony. A támadások egyre professzionálisabbá válnak, az AI pedig új lehetőségeket teremt a kiberbűnözők számára. A geopolitikai feszültségek és az egymással összekapcsolt digitális rendszerek tovább növelik a potenciális károk összetettségét.

A Munich Re kutatásai szerint a vállalatok 89 százaléka nem érzi magát megfelelően védettnek a kiberfenyegetésekkel szemben. A társaság szerint emiatt egyre nagyobb szükség van a kockázatok független és innovatív modellezésére, speciális AI-szakértelemre és az új kockázatokra szabott biztosítási megoldásokra.

A kiberbiztosításban egyébként jelentős a biztosítási védelmi rés: a Munich Re egy korábbi elemzése szerint a globális kiberbiztosítási díjbevétel 2020 óta megduplázódott, és meghaladta a 16 milliárd dollárt, a potenciális gazdasági veszteségekhez képest azonban továbbra is a kiberkockázatok jelentős része biztosítatlan.

Felértékelődik a viszontbiztosítás

A kockázatok sokfélesége és egymással való összekapcsolódása a viszontbiztosítás szerepét is erősíti – hangsúlyozta Thomas Blunck, a Munich Re igazgatósági tagja. Megfogalmazása szerint a stabil viszontbiztosítási szektor képes felszívni az egyre összetettebb és globálisan összekapcsolódó kockázatokat, miközben megbízható kapacitást biztosít a biztosítók számára.

A Munich Re szerint a megfelelő pénzügyi háttérrel, kockázati szakértelemmel és innovatív megoldásokkal rendelkező viszontbiztosítási piac hozzájárulhat a gazdasági stabilitáshoz, a beruházások támogatásához és a nagy káresemények utáni helyreállításhoz is. A változó kockázati környezetben ezért nem csupán a biztosítási kapacitás nagysága, hanem a kockázatok megfelelő megértése, modellezése és kezelése is egyre fontosabbá válik.