Az EU-27 innovációs lemaradása leginkább a magánszektorban figyelhetõ meg. Az EU továbbra is egyértelmûen megelõzi Kína, Brazília, India, Oroszország és Dél-Afrika feltörekvõ gazdaságait, azonban Kína innovációs teljesítménye egyre erõsödik, és lemaradása folyamatosan csökken. Az EU-n belül az összesített rangsorban Svédország áll az élen, és szorosan követi Dánia, Németország és Finnország (lásd alább a teljes rangsort). A vállalatok innovációs tevékenysége fontos szerepet játszik abban, hogy egy ország uniós vagy nemzetközi szinten az élen jár.

Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos a következõképpen nyilatkozott: „Az idei év eredményei arra figyelmeztetnek, hogy az innovációt jobban kell ösztönöznünk. Ha be akarjuk hozni a fõ gazdasági partnereinkkel szembeni lemaradásunkat, és le akarjuk küzdeni a jelenlegi válságot, minden erõnket az innovációra kell összpontosítanunk. Különösen a vállalkozásokra számítok, mivel az innováció sikerében eddig is kulcsfontosságú szerepük volt. Azonban a világ más részein mûködõ sikeres induló vállalkozások jól mutatják, hogy van még mit tanulnunk itt Európában.”

„Kiegyensúlyozott nemzeti kutatási és innovációs rendszerekre van szükségünk, amelyek innovációbarát üzleti környezetet biztosítanak számunkra. Az eredménytábla szerint lemaradásunk van továbbá a legmagasabb szintû kutatások tekintetében az Egyesült Államokkal szemben. Sürgõsen szükségünk van egy Európai Kutatási Térségre, amely újraéleszti a versenyszellemet, tudományos kiválóságot hoz létre, idevonzza és itt is tartja a világ legtehetségesebb kutatóit” – mondta Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelõs biztos.

Kik Európa vezetõ innovátorai?

Az Innovatív Unió 2011. évi eredménytáblája a következõ négy csoportba sorolja a tagállamokat:

• Vezetõ innovátorok: Svédország, Dánia, Németország és Finnország.
• Követõ innovátorok: Belgium, az Egyesült Királyság, Hollandia, Ausztria, Luxemburg, Írország, Franciaország, Szlovénia, Ciprus és Észtország teljesítménye nagyjából megegyezik az EU-27 átlagával.
• Mérsékelt innovátorok: Olaszország, Portugália, a Cseh Köztársaság, Spanyolország, Magyarország, Görögország, Málta, Szlovákia és Lengyelország teljesítménye az EU-27 átlaga alatt marad.
• Lemaradó innovátorok: Románia, Litvánia, Bulgária és Lettország az EU-27 átlagánál jóval gyengébben teljesítettek.

Megjegyzés: Az átlagos teljesítmény kiszámítása egy 24 mutató adatait összesítõ összetett mutató segítségével történik; a skálán a lehetõ legalacsonyabb teljesítmény 0, a lehetõ legmagasabb pedig 1. A 2011. évi átlagos teljesítmény az adatok hozzáférhetõségének késedelme miatt a 2009/2010-es teljesítményt tükrözi.

Mitõl sikeresek a vezetõ innovátorok?

Az összetett innovációs mutató szerinti élenjáró országok mindegyikére jellemzõ, hogy nemzeti kutatási és innovációs rendszereiknek több erõssége is van, köztük kulcsfontosságú szerepet játszik az üzleti tevékenység, valamint az állami és a magánszektor közötti együttmûködés. Jóllehet nem egyetlen, kizárólagos út vezet a kiemelkedõ innovációs teljesítményhez, az világosan látszik, hogy valamennyi vezetõ innovátor (Finnország, Svédország, Dánia és Németország) a K+F-kiadások – ezen belül a vállalati K+F-kiadások – tekintetében nagyon jól teljesít. A legtöbb vezetõ innovátor a vállalati tevékenységekhez kapcsolódó egyéb innovációs mutatók vonatkozásában is jó eredményt ér el. Svédország, mely az Unió vezetõ innovátora, a 8 innovációs dimenzió közül három – az emberi erõforrások, a finanszírozás és támogatás és a vállalati beruházások – tekintetében vezet; Németország és Dánia pedig egyaránt két innovációs dimenzióban (kapcsolatépítés és vállalkozói szellem, szellemi tulajdon, illetve innovátorok és gazdasági hatások) teljesít a legjobban. Európa vezetõ innovátorai a technológiai ismeretek kereskedelmi hasznosításában is jó eredményt értek el.

Az EU nemzetközi szintû összehasonlításban

A tavalyi évhez hasonlóan a legnagyobb szakadék a „Vállalati tevékenységek” kategóriában mutatkozik: ezen a területen az EU-27 számottevõ lemaradást mutat a vállalati K+F-kiadások, az állami-magán közös publikációk és – az Egyesült Államokkal összehasonlítva – a kiváló és vonzó kutatási rendszerek tekintetében. Nem elég jobb keretfeltételeket teremteni az innovációhoz, ha az EU nem képes sokkal nagyobb arányban idevonzani a világ vezetõ kutatóit és legkiemelkedõbb fiatal tudományos tehetségeit.

Az Innovatív Unió 2011. évi eredménytáblája jelenleg 24 mutatót alkalmaz, amelyek három fõ csoportba és 8 dimenzióba sorolhatók:

• „Potenciál”, vagyis az innovációt lehetõvé tevõ, legfontosabb tényezõk (emberi erõforrások, nyitott, kiváló és vonzó kutatási rendszerek, valamint finanszírozás és támogatás);
• „Vállalati tevékenységek”, vagyis az európai vállalatok innovációs tevékenységeinek mértékét jelzõ mutatók (vállalati beruházások, kapcsolatépítés és vállalkozói szellem, szellemi tulajdon); valamint
• „Eredmények”, azaz a gazdaság egészére gyakorolt jótékony hatásokat jelzõ mutatók (innovátorok és gazdasági hatások, beleértve a foglalkoztatást).