920 milliárd eurós kárt okoztak az időjárási szélsőségek az EU-ban, Magyarországon is alacsony a biztosítási fedezet
2026.11.17

Az elmúlt öt évben keletkezett az Európai Unióban az időjárási és éghajlati szélsőségek által 1980 óta okozott közvetlen gazdasági károk közel harmada. A veszteségek teljes összege 2025 végére elérte a 920 milliárd eurót, miközben a károk kevesebb mint ötödére volt biztosítási fedezet.

Az időjárási és éghajlati szélsőségek 1980 és 2025 között mintegy 920 milliárd euró közvetlen gazdasági veszteséget okoztak az Európai Unióban. A károk több mint 270 milliárd eurója az utolsó öt évre, 2021 és 2025 közé esett, vagyis a teljes veszteség közel harmada ebben az időszakban keletkezett – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adataiból.

A károk legnagyobb részéért az árvizek felelősek: az 1980 és 2025 közötti veszteségek 44 százaléka kapcsolódott ezekhez az eseményekhez. Az aszályok, a hideghullámok és a fagyok, valamint a viharok és a villámcsapások külön-külön a teljes kár egy-egy negyedét tették ki. Az erdőtüzek, a jégesők és a hőhullámok együttes részesedése ugyanakkor mindössze 5 százalék körül alakult.

A gazdasági veszteségek ráadásul erősen koncentrálódtak: a legnagyobb károkat okozó események 5 százaléka felelt a teljes veszteség 63 százalékáért, míg az események mindössze 1 százaléka önmagában a károk 31 százalékát okozta. Ezzel szemben az események 68 százaléka a teljes veszteség mindössze 5 százalékáért volt felelős.

A veszteségek éves átlaga is jelentős növekedést mutat. Míg az 1980-as években évi 8,8 milliárd euró, a 2010-es években 21,2 milliárd euró volt az átlagos kár, addig a 2020–2025 közötti időszakban már 48,2 milliárd euróra emelkedett. Az EEA 30 éves mozgóátlagon alapuló elemzése szerint a gazdasági veszteségek trendje 2009 és 2025 között több mint 80 százalékkal nőtt, ami éves szinten 3,8 százalékos emelkedésnek felel meg.

Az abszolút értékben számított veszteségek Németországban, Olaszországban és Franciaországban voltak a legmagasabbak. Az egy főre jutó károk tekintetében Szlovénia, Spanyolország és Luxemburg, a területegységre vetített veszteségek alapján pedig Szlovénia, Belgium és Luxemburg állt az élen.

A magyarországi károk 1980 és 2025 között összesen 13,38 milliárd euróra rúgtak, ami az egy főre jutó veszteség alapján 1319 eurót jelentett. Ez utóbbi érték elmarad a cseh 2430 eurótól és az osztrák 2576 eurótól, ugyanakkor meghaladja a lengyel 781, a bolgár 1007 és a szlovák 504 eurót. A romániai egy főre jutó veszteség 1441 euró volt. A biztosítási fedezet Magyarországon különösen alacsony: a teljes kár mindössze 5 százalékára volt biztosítás, ami a cseh 27 százaléknál és az osztrák 18 százaléknál is jóval kevesebb. A régiós országok közül Lengyelországban 6, Romániában 1, Szlovákiában 4, Bulgáriában pedig 1 százalék volt ez az arány. Magyarország tehát a vizsgált országok között a középmezőnybe tartozott az egy főre jutó károk nagyságát tekintve, a biztosítási védelem terén azonban jelentős lemaradásban van.

A biztosítási védelem uniós szinten is jelentős hiányosságokat mutat: az 1980–2025 közötti teljes gazdasági veszteség kevesebb mint 20 százalékára volt biztosítási fedezet. Az országok között jelentős különbségek mutatkoznak: Bulgáriában, Cipruson és Romániában a károk kevesebb mint 2 százalékát fedezték biztosítások, míg Dániában és Luxemburgban ez az arány meghaladta a 60 százalékot. Az egyes eseménytípusok között is nagy az eltérés: a meteorológiai események – például a viharok és a jégesők – okozta károk több mint 35 százaléka volt biztosított, az árvizek esetében ez az arány mindössze 15 százalék, az éghajlati eseményeknél, így az aszályoknál, a hőhullámoknál és az erdőtüzeknél pedig 10 százalék alatt maradt.

Az ügynökség szerint a szélsőséges időjárási események intenzitása várhatóan tovább növekszik, így a gazdasági veszteségek is emelkedhetnek. A jövőbeni károk nagyságát nemcsak az események gyakorisága és súlyossága, hanem a veszélyeztetett vagyontárgyak értéke és az alkalmazkodási intézkedések hatékonysága is meghatározza.

Az adatok közvetlen, infrastruktúrában és fizikai vagyontárgyakban keletkezett veszteségeket mutatnak. Nem tartalmazzák például a termelékenységcsökkenésből, az egészségügyi következményekből és a hosszú távú környezeti károkból eredő közvetett veszteségeket. Az összegek 2025-ös euróértéken szerepelnek.