Egy év alatt 10,3-ról 7,3 százalékra csökkent a következő tizenkét hónapban ingatlanvásárlást tervezők aránya az ingatlan.com megbízásából készült 1000 fős online reprezentatív kutatás szerint. A befektetési célú vásárlást tervezők köre is csökkent, miközben a vásárlások elhalasztása erősítheti a lakásbérleti keresletet. Az elmúlt egy évben most először kerültek többségbe az ingatlanukat már árulók vagy eladást tervezők a leendő vásárlókkal szemben.
Kevesebben terveznek ingatlant vásárolni, miközben az eladási szándék országosan nem változott érdemben – derül ki a Závecz Research ingatlan.com megbízásából készített, 1000 fős mintán alapuló online reprezentatív kutatásából. A szeptemberi felmérésben a 18–79 évesek 7,3 százaléka tervezett vásárlást a következő egy évben, szemben a júniusi 9,7 és a tavaly szeptemberi 10,3 százalékkal. Míg egy éve nagyjából minden tizedik felnőtt ingatlanvásárlásra készült, idén ősszel már csak minden tizennegyedik.
„A vásárlási szándék visszaesése azt jelzi, hogy kevesebben készülnek belépni a piacra a következő egy évben. Ez a befektetési célú vásárlások számát is mérsékelheti, mivel a leendő vevők között a befektetők aránya is csökkent. A gyengülő lakásvásárlási kedv ugyanakkor általában erősíti a bérleti piacot: akik későbbre halasztják a saját otthon megvásárlását, tovább maradhatnak albérletben, fenntartva a kiadó lakások iránti keresletet” – értékelte az eredményeket Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Jókora mínusz Budapesten, az ingatlanbefektetést tervezők száma is megfogyatkozott
A vásárlási szándék csökkenése különösen Budapest és Pest megye együttes adataiban látványos: itt egy év alatt 13,2-ről 7,9 százalékra mérséklődött a vásárlást tervezők aránya. A 10–300 ezer lakosú városokban ugyanez a mutató 10,5-ről 6,6 százalékra csökkent. A vásárlást tervezők körében a befektetési célú vevők aránya is csökkent. Tavaly szeptemberben még a lakásvásárlásban gondolkodók 18,2 százaléka vett volna befektetési céllal ingatlant, idén ősszel viszont már csak 16,5 százalékuk.
Látványosan megfogyatkoztak a befektetést tervezők a Budapesten és Pest megyében, mivel tavaly szeptemberben még a vásárlást tervezők 30 százaléka vett volna befektetési céllal ingatlant, idén ősszel már csak 23 százalékuk. A vidéki térségekben minden hetedik vásárló lenne befektető. A 10–300 ezer lakosú városokban ez az arány több mint 21 százalék, a tízezer lakos alatti településeken pedig majdnem 11 százalék.
Ezzel szemben nő az eladók száma
Az ingatlanpiac eladói oldalán teljesen más helyzet. Az ingatlanukat már árulók vagy egy éven belül eladást tervezők aránya tavaly szeptemberben 7,2, júniusban 7,5, idén szeptemberben 7,9 százalék volt. Bár az országos változás nem jelentős, a három felmérés közül most először többen vannak az eladói, mint a leendő vásárlói oldalon. A kistelepüléseken az eladói arány egy év alatt 7,2-ről 12,1 százalékra nőtt, a gyermek nélküli háztartásokban pedig 4,6-ról 8,6 százalékra, közel a duplájára emelkedett.
Az eladást tervezők legnagyobb arányban ingatlanhirdetési portálon hirdetnék meg ingatlanukat. Az ingatlanvásárlást tervezők körében az ingatlan.com a legismertebb hirdetési oldal: elsőként több mint négyszer annyian említik, mint a második helyezettet. A lakáseladásban gondolkodók 41 százaléka a közösségi médiában is közzétenné a hirdetését, 40 százalékuk pedig ingatlanközvetítőt bízna meg az eladással.
„A kutatási eredmények is alátámasztják mindazt, amit a vásárlók és az eladók már a saját bőrükön tapasztalnak az ingatlanpiacon: vevőből egyre kevesebb van, a kínálat pedig folyamatosan bővül. Ez az új piaci egyensúly jelentősen lassítja az árak emelkedését is, aminek köszönhetően 2027-ben csupán egyszámjegyű, vagyis 10 százalékot el nem érő lakásdrágulásra lehet számítani. Ez kevesebb mint feleakkora áremelkedési tempó lenne, mint amit 2025-ben mértünk a lakáspiacon.” – fogalmazott Balogh László.